F. Tóth Tibor (szerk.): Kutatás-fejlesztés és iparjogvédelem (Budapest, 1987)
Második rész. A szellemi alkotások különleges formáival összefüggő kérdések - III. Mikroelektronika
További gond az, hogy az áramköri kivitelezés is rejtve, az IC-k tokozásán belül helyezkedik el. Ezen a körülményen még segíthetne, ha a tokozáson jól látható módon, kötelezően feltüntetnék, hogy a tokozás védett áramköri kivitelezést tartalmaz. Beláthatatlan nehézséget jelentene azonban az, ha a kereskedelemmel foglalkozóknak minden egyes áru esetében meg kellene győződniük arról, hogy a szóban forgó áru csak olyan IC-ket tartalmaz, amelyek nem jogsértő tevékenység eredményeképpen keletkeztek. Fontos korlátozás a vétlen jogsértés esetében, hogy vétlen jogsértő csak a kereskedő lehet, a gyártó nem. Az integrált áramkörök ipari jellegéből következően alakult ki nemzetközi méretekben az a nézet, hogy jogi védelmükkel együtt kell járnia a lajstromozásnak. A kizárólagos jog úgy szerezhető meg, hogy a jogosult valamely államilag kijelölt hatósághoz fordul, amely megvizsgálja az oltalomképesség feltételeinek a teljesítését, ennek függvényében dönt a kizárólagos jog engedélyezéséről és a lajstromba vételről. Az oltalomképesség az érdemi és az alaki követelmények kielégítésétől függ. Ebben a vonatkozásban az IC jogi védelem és a szabadalmi jog nagy hasonlóságot mutat. Összhangban azzal, hogy az integrált áramkörök esetében nem lehet szó úgynevezett „erős” jogról, a lajstromozásnak elsősorban alaki feltételei lehetnek. Ezek az alaki feltételek lényegében az áramköri kivitelezés „leírására” vonatkoznak, amely alkalmas az oltalom tárgyának az azonosítására. A magyar szerzői jog* — az irodalmi és művészeti alkotások védelmére létesült Berni Uniós Egyezménnyel** összhangban — egyrészt a kizárólagos jog keletkezését nem teszi függővé a lajstromozástól, másrészt nem is teszi lehetővé a lajstromba vételt. A lajstromba vétel eredményeképpen, mintegy a jogi védelem „melléktermékeként” azonban kialakulhat egy információs adatbázis, amely elősegítheti a mikroelektronikai iparág fejlődését, egyebek mellett a fejlesztések párhuzamosságainak a kiküszöbölését. Az információs adatbázis létrehozásához külön állami erőfeszítéseket nem kell tenni, maguk az IC fejlesztők szolgáltatják a műszaki fejlesztés infrastruktúrájának kialakításához szükséges információkat. Az adatbázis felhasználása szempontjából két időszakot kell megkülönböztetniük. Az áramköri kivitelezés oltalmi ideje alatt a belőle nyerhető információk a rekonstruáló mérnöki tevékenység kiinduló alapjául használhatók. Egy adott áramköri kivitelezés oltalmi idejének lejárta után az adatbázis-információk szabadon, korlátozás nélkül alkalmazhatók, azaz az áramköri kivitelezés lemásolható. Ehhez a „leírásában” szereplő adatok és ismeretek nagy segítséget nyújtanak. Az olyan országok számára, amelyek nem tartoznak a műszaki fejlődés élvonalába, a hazai adatbázisok kiépítése és a külföldi adatbázisokhoz való kapcsolódás elősegíti a fejlett technológiának az adott országba való beáramlását. * A szerzői jogról szóló 1969. évi III. törvény (Szjt.) ** Az 1931 évi XXIV törvény az irodalmi és művészeti művek védelméről szóló római nemzetközi egyezmény becikkelyezése tárgyában (Berni Unió), 4. cikk (2) bekezdés. L. 1975. évi 5. törvényerejű rendeletet. 222
