F. Tóth Tibor (szerk.): Kutatás-fejlesztés és iparjogvédelem (Budapest, 1987)
Második rész. A szellemi alkotások különleges formáival összefüggő kérdések - II. Növényfajták
A növényfajta fogalmát a jogszabály nem határozza meg. A gyakorlatban e kifejezést a legtágabban kell érteni (magában foglalhatja a kiónokat, a vonalakat, a törzseket és a hibrideket). Valamennyi növénytani nemzetségbe és fajba tartozó növényfajta szabadalmazható. A mikroorganizmusok azonban nem tekinthetők növény- vagy állatfajtának. A megkülönböztethetőség, az egyneműség, az állandóság nem a gazdasági értéket, hanem az azonosíthatóságot (identifikációt) fejezi ki. Megkülönböztethető a növényfajta, ha egy vagy több fontos jellemzőben határozottan különbözik olyan más növényfajtáktól, amelyek az elsőbbség napján közismertek. A jogszabály a megkülönböztethető kifejezését annak az összefüggésnek a meghatározására használja, amely a bejelentett fajta és minden egyéb meglévő fajta között fennáll. A megkülönböztethetőség követelménye tehát a világviszonylatban már közismert és hozzáférhető más fajtáktól határolja el a fontos jellemzők (általában a morfológiai bélyegek) alapján a növényfajtákat. Közismertnek tekinthető főképpen az olyan fajta, amelynek termesztése vagy forgalomba hozatala, állami minősítése, fajtajegyzékbe vagy referencia-fajtagyűjteménybe való felvétele folyamatban van, amelynek ismertetése közleményben megjelent, a rá vonatkozó szabadalmi bejelentést közzétették, illetve a szabadalmat, fajtatanúsítványt megadták. A fajták megkülönböztetésére szolgáló tulajdonságok minőségiek vagy menynyiségiek lehetnek. A közismert fajtáktól való megkülönböztetéshez szükséges „minimális távolság” kifejezésére a nagy örökölhetőségi értékkel jellemezhető szignifikáns tulajdonságok a legalkalmasabbak. A növényfajta újdonságának követelménye eltér egyrészt az általános szabadalomjogi újdonság követelményétől, másrészt a megkülönböztethetőség fogalmától. Mint említettük, az általános szabadalomjogi újdonság fogalma azt fejezi ki, hogy a technika állása tartalmazza-e már a találmányt, illetve: abból közvetlenül, feltalálói tevékenység nélkül bevezethető-e? A növényfajták kapcsán az újdonság kifejezés csak az adott fajtára és annak esetleges korábbi használatára vonatkozik, vagyis arra nézve ad útmutatást, hogy magának a fajtának a korábbi használata milyen feltételek esetén akadálya a fajta szabadalmazhatóságának. A jogszabály szerint az a növényfajta új, amelyet a nemesítő vagy jogutódja hozzájárulásával eladásra még nem kínáltak fel, vagy kereskedelmi forgalomba nem hoztak: a) belföldön az elsőbbségi napot megelőző egy évnél korábban, b) külföldön szőlő és fa esetében az elsőbbségi napot megelőző hat évnél, más növény esetén négy évnél korábban. Az egyedüli cselekmények tehát, amelyek a fajta újdonságát ronthatják, magának az adott fajtának — a nemesítő vagy annak jogutódja hozzájárulásával — eladásra való felkínálása vagy kereskedelmi forgalomba hozatala bizonyos időpontokat megelőzően. 214
