F. Tóth Tibor (szerk.): Kutatás-fejlesztés és iparjogvédelem (Budapest, 1987)

Második rész. A szellemi alkotások különleges formáival összefüggő kérdések - I. Biotechnológia

mindegyik államban le kellene folytatnia. A többszörös letétbe helyezés kiküszöbölése vagy a letétek számának csökkentése tehát a bejelentő fontos érdeke.

Az ezt lehetővé tevő Budapesti Szerződés szerinti eljárás fő előnyei a bejelentő számára:

a) Pénz, idő stb. megtakarítását teszi lehetővé, mivel csupán egy alkalommal, egyetlen nemzetközi letéteményes szervnél kell letétbe helyeznie a bejelentőnek a mikroorganizmust, és ennek alapján valamennyi államban, amely a szerződés részese, erre az egyetlen letétre hivatkozva teheti meg e mikroorganizmusra vagy annak felhasználására vonatkozó szabadalmi bejelentését. Az ÖTH előtt folyó bejelentési eljárásban tehát a bejelentő bármelyik, a szerződés keretében működő nemzetközi letéteményes szerv által kiadott átvételi elismervényt a magyar jogszabályok által megkívánt letétbe helyezési elismervény ként nyújthat be.

b) A bejelentő biztonságát növeli az a tény, hogy a „nemzetközi letéteményes szerv” jogállás elnyerésének a feltétele, hogy egy állam (vagy egy kormányközi szervezet) biztosítékot nyújtson az intézmény tartós fennállása és magas színvonalú tevékenysége vonatkozásában. Ha pedig egy ilyen szerv mégis hibát követ el, a szerződés tagállamainak javaslatára megfosztják azt a nemzetközi letéteményes szerv jogállástól. Ennek elkerülésére, illetőleg megelőzésére tehát az várható (és az eddigi tapasztalat azt igazolja), hogy az államok nagy körültekintéssel járnak el egy-egy letétbe helyezési intézmény kiválasztásakor és fokozott figyelemmel kísérik működését.

c) A bejelentő érdekeit szolgálja a szerződés végrehajtási szabályzatának 6.4 szabálya által nyújtott két további lehetőség is, nevezetesen:

— a letétbe helyező (vagy jogutódja) a szerződéstől függetlenül végrehajtott letétet, ha ezt egy nemzetközi letéteményes szervnél (pl. a magyar szabadalmi eljárás céljából a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen) helyezte el, a szerződés szerinti letétté alakíthatja át — a meghatározott követelmények teljesítése esetén — anélkül, hogy a mikroorganizmust feltétlenül újra letétbe kellene helyeznie;

— ha a letétbe helyező (vagy jogutódja) a mikroorganizmust, a szerződés követelményeinek betartásával, egy olyan letétbe helyezési intézménynél helyezte el, amely még nem nyerte el a nemzetközi letéteményes szerv jogállást, e jogállás elnyerése után igényelheti, hogy a letétet a szerződés szerintinek minősítsék (ebben az esetben a letétbe helyezés napja a jogállás megszerzésének a napjával egyezik meg).

A jövőbeli feladatok közé tartozik annak a kérdésnek a kidolgozása, hogy a letét ilyen „átalakítását” igényelheti-e a letétbe helyezőn (és jogutódján) kívül más is, illetőleg: végrehajtható-e a szerződés szerinti letétbe helyezés — a letétbe helyezőtől (és jogutódjától) különböző személy által — oly módon, hogy az illető nem mellékeli kérelméhez a mikroorganizmust, csupán hivatkozik arra, hogy azt a szerződés szerint korábban már letétbe helyezték.

A letétbe helyezés végrehajtásával kapcsolatban különösen a következőkre kell tekintettel lenni:

a) Az OTH mint a szerződés egyik tagállamának iparjogvédelmi hatósága a szabadalom megadására irányuló államigazgatási eljárásban, valamint az MNK

200