F. Tóth Tibor (szerk.): Kutatás-fejlesztés és iparjogvédelem (Budapest, 1987)

Második rész. A szellemi alkotások különleges formáival összefüggő kérdések - I. Biotechnológia

kapcsolódik: a biológiai összetevő érzékeli a reaktor keverék összetételében bekövetkező fluktuációkat, és reagál rájuk; az átalakító mérhető jellé alakítja át ezt a reakciót.)

1973—74 A különböző eredetű DNS-ek összekötésére, átvitelére és klónozására irányuló in vitro rekombináns DNS-eljárások műszaki jelentőségének kimutatása, lehetővé téve ezzel új és javított biológiai anyagok előállítását, ami potenciálisan kiterjeszti a biotechnológiai úton nyert termékek körét.

1975 Eljárás monoklonális antitestek létrehozására, amelyeknek a fajlagossági és tisztasági jellemzői felülmúlják az általuk a diagnosztika területén helyettesített természetes antitestekéit, és amelyek ezáltal továbbfejlesztésre alkalmassá váltak mint gyógyszereket célba juttató anyagok, tisztítási és előállítási eljárások hatóanyagai és közvetlen gyógyászati hatóanyagok.

1977 Bakteriális plazmid növényi szövetben való jelenlétének kimutatása és e plazmid olyan lehetséges eszközként való felismerése, amelynek segítségével a rekombináns DNS-eljárások alkalmazhatók lennének a gabonanövények jellemzőinek a javítására. (További összefüggéseket tártak fel 1984-ben, amikor kimutatták, hogy egyes plazmidok képesek gabonanövények megfertőzésére.)

1979 Mikrokapszulázási eljárás kifejlesztése, amely növeli érzékeny biológiai anyagok, pl. enzimek, sejtek és biológiai eredetű gyógyszerek in vivo és in vitro kezelhetőségét azáltal, hogy könnyebb tisztítási lehetőséget, fokozott védelmet és biokompatibilitást biztosít.

1982 Hozzáférhetővé vált az Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium N ukleotidszekvencia-adattára.

1982 Megkezdte működését az automatikus DNS-szintetizálók második generációja (géngépek), amelyek képesek — egy mikroprocesszor ellenőrzésével —, az egyláncú DNS meghatározott rövid szekvenciáinak gyors és automatikus szintézisére; feltalálásukat megelőzően a kívánt DNS-szekvenciák kémiai szintetizálása olyan szakértelmet követelt, amelyben hiány volt. és ez korlátozó tényezőként hatott a rekombináns DNS technológia fejlődésére.

1983 A protein engineering megszületése. Ennek lényege: enzimek, biológiailag aktív peptidek szerkezetmódosítása számítógépes tervezéssel; az aktív hely vagy a funkciót befolyásoló más szekvencia tudatos — előre kiszámított — módosítása azért, hogy a funkció erősebb, szelektívebb legyen, sav-, lúg-, illetőleg hőtűrőképessége megváltozzék vagy más kívánt vegyületre irányuljon. A tervezett új proteint a hozzátartozó DNS szintézise és klónozása útján állítják elő.

1984 DNS-szekvenciát dekódoló gépek kifejlesztése Japánban.

1984 Programgének számítógép segítségével történő felépítése (CAD) speciális célokra.

1985 Röntgenkrisztallográfia és számítástechnikai grafika felhasználása egy új gyógyszer és célmolekulája közti reakció láthatóvá tételére, konfigurációs és oldallánccsoport-kölcsönhatás alapján.

Az élő anyagot történelmileg hosszú időn át nem tekintették a technika területéhez tartozónak. Az első ipari forradalom következményeként megalkotott nemzeti szabadalmi törvények az élettelen, alapvetően a fizika és a kémia eszközei se-192