F. Tóth Tibor (szerk.): Kutatás-fejlesztés és iparjogvédelem (Budapest, 1987)

Első rész - V. A szabadalmi információ

eredetű szabadalmi dokumentumok közül mindig csak egy kitüntetett (pl. az első) „családtagiról adjon értesítést a figyelőszolgálat. A figyelőszolgálatok vállalhatják a szabadalmi dokumentumok figyelését nemcsak témák szerint, hanem azoktól függetlenül a bejelentők, szabadalmasok vagy éppen a feltalálók neve szerint is. Ma több olyan ismert információs iroda kí­nál szabadalmi figyelőszolgálatot, mint pl. az angol „Research Publications” vagy a Woolcott Co., a nyugatnémet Carl Heymanns Verlag KG., a Deutscher Patent­dienst GmbH., a nyugat-berlini Labovo, a holland Polyresearch Service, a japán Tesco Co, Ltd. Ezek nagyrésze csak egyetlen ország szabadalmainak, közzétett bejelentéseinek a figyelésére vállalkozik, de vannak olyanok is, amelyek az orszá­gok szélesebb körének választékát kínálják megrendelőiknek. A figyelés eredményeként nyújtott szolgáltatások terén is számottevő különb­ségek mutatkoznak az egyes szolgáltatók közt. A legegyszerűbb szolgáltatás a fi­gyelés során kiválasztott szabadalmi dokumentumok főbb bibliográfiai adatainak szabályos időközönkénti közlése; ennél több információt nyújt az a szolgálat, amely a kiválasztott szabadalmi dokumentumokról kivonatot juttat el a megrende­lőhöz, végül a legteljesebb tájékoztatást a szabadalmi dokumentum azonnali meg­küldése jelenti. Előnyösebb a bibliográfiai adatokat közlő figyelőszolgálat, mert a felhasználónak a találmányok címe alapján még választási lehetősége van, mielőtt a teljes szabadalmi dokumentumot beszerezné. Még kedvezőbb — mert a váloga­táshoz még biztosabb alapot kínál — az a figyelőszolgálat, amely kivonatszövege­ket juttat el ügyfeleihez. Magyarországon első ízben az OTH indított szabadalmi témafigyelő szolgála­tot; a manuális módszerrel folytatott témafigyelést 1982-től számítógépes megol­dás váltotta fel, amihez az Ipari Informatikai Központ biztosítja a számítástechni­kai alapot. Ezzel egyfelől mód nyílott a figyelt országok körének jelentős növelésére (ötvenhárom ország és két nemzetközi szervezet szabadalmaira terjed­hetett ki a figyelés), másfelől a felhasználók ismét választási lehetőséghez jutottak: megszabhatják, mely országok és szervezetek dokumentumait figyelje számukra a rendszer, és választhatnak a találmánycímek idegen nyelven vagy fordításban való szolgáltatása között. A felhasználók vagy kártyákra darabolható elrendezésben vagy listaszerű fel­sorolásban kapják meg az Ipari Informatikai Központ számítógépe által az NSZO- jelzetek szerint kiválasztott dokumentumok bibliográfiai adatait, havonkénti rend­szerességgel. A felhasználók azoknak a találmányoknak a lényegére, illetve részleteire vo­natkozó műszaki és gazdasági információkhoz, amelyeknek a címe érdeklődést váltott ki bennük, az OTH Szabadalmi Tárában juthatnak az egyes szabadalmi közlönyökben található kivonatok (igénypontok), illetve a tár által gyűjtött szaba­dalmi dokumentumok alapján. 168

Next

/
Thumbnails
Contents