F. Tóth Tibor (szerk.): Kutatás-fejlesztés és iparjogvédelem (Budapest, 1987)
Első rész - V. A szabadalmi információ
állapotában van az iparjogvédelmi rendszerek jogintézményi reagálásának — az információs gyorsasággal szemben — sokszor szükségképpeni lassúsága. Elegendő a biotechnológia, a számítógépi programok és hordozóik, a mikrochipek hozta viharos fejlődésre s a hagyományos kategóriákat tágító, szétfeszítő jellegükre utalni ahhoz, hogy érzékelhető legyen: a valóság folyamatosan kinövi, leveti a rugalmatlan, merev kategóriákra építő szabályozásokat, s ezért folyamatos problémaérzékenységre, a ,,sui generis” szabályozás, vagy a meglévő fogalmak kibővítése dilemmájának előremutató feloldására van szükség. A műszaki fejlődés teljesítményei hozták magukkal az alapvetően territoriális alapokon nyugvó iparjogvédelem találkozását az űrkutatás vagy az óceánok kiaknázása kapcsán a területen kívüli oltalom problémáival és az olyan határterületek érdemleges vizsgálatának a kérdéseivel, mint a felfedezések és az azokon alapuló új eszközök problematikája, a menedzsment know-how-ja vagy éppen az egyes oltalmi rendszerek kizáró intézkedéseinek felülvizsgálata. A hazai iparjogvédelem — részben előremutató szabályozása, részben adaptív jellege folytán — fogékony a műszaki fejlődés felvetette problémákra, és képes műszaki, gazdasági, politikai érdekeinknek megfelelő válaszokat adni e kérdésekre. Ezt a sajátosságot akkor is fenn kell tartanunk, ha a hazai műszaki fejlesztés eredményei csak néhány jól körülhatárolható területen minősülnek szintáttörőnek, illetve csúcstechnológiának, hiszen a kiegyensúlyozott iparjogvédelmi rendszer nemcsak defenzív célokat szolgálhat, hanem megalapozhatja a hazai alkotások sikeres nemzetközi elismertetését, vonzóvá teheti a belföldi hasznosítás szempontjából hazánkat az élenjáró külföldi műszaki-gazdasági szervezetek számára. Az iparjogvédelem informatikai fogantatásé szerepköre mind nagyobb jelentőségre tesz szert az egész világon. 1985-ben a WIPO hivatalos statisztikája szerint kilencvennyolc államban összesen 670 456 belföldi és 531 935 külföldi eredetű találmányi bejelentést regisztráltak, s 239 317, illetve 280 107 ilyen alkotás kapott szabadalmi oltalmat vagy szerzői tanúsítványt. Hazánkban ebből 2905 belföldi bejelentés mellett 1197, 2319 külföldi bejelentés mellett pedig 898 megadott szabadalomról számolhatunk be. A műszaki szellemi alkotások egyéb kategóriáiban is hasonló expanziónak lehetünk tanúi. Az iparjogvédelmi információ — miközben magától értetődően az elért legújabb műszaki-gazdasági minőséget hordozza az élet csaknem valamennyi, tárgyiasítható területén — mennyiségi szökőárral is fenyegeti a kutatófejlesztő vagy éppen a gazdasági-kereskedelmi szakembert, az intézményeket, vállalatokat. Az egyes országok csakis az iparjogvédelmi tájékoztatás erőteljes központi fejlesztése révén tarthatják nemzetgazdaságukat az új műszaki szellemi alkotások áramában, adhatnak lendületet belső innovációs erőfeszítéseiknek. Az érdekelt szakemberek pedig csakis e speciális dokumentációs és információs eszközegyüttes kellő mélységű ismeretében tájékozódhatnak kielégítő pontossággal és hatékonysággal a tudományos kutatás és műszaki fejlesztés eredményei, az éles gazdasági versengés körülményei között. Hazánkban az OTH mint az iparjogvédelem nemzeti hatósága és központi állami elvi irányító szerve, statútumából fakadóan viseli a felelősséget az iparjogvé-140
