F. Tóth Tibor (szerk.): Kutatás-fejlesztés és iparjogvédelem (Budapest, 1987)

Első rész - V. A szabadalmi információ

állapotában van az iparjogvédelmi rendszerek jogintézményi reagálásának — az információs gyorsasággal szemben — sokszor szükségképpeni lassúsága. Elegen­dő a biotechnológia, a számítógépi programok és hordozóik, a mikrochipek hozta viharos fejlődésre s a hagyományos kategóriákat tágító, szétfeszítő jellegükre utal­ni ahhoz, hogy érzékelhető legyen: a valóság folyamatosan kinövi, leveti a rugal­matlan, merev kategóriákra építő szabályozásokat, s ezért folyamatos problémaér­zékenységre, a ,,sui generis” szabályozás, vagy a meglévő fogalmak kibővítése dilemmájának előremutató feloldására van szükség. A műszaki fejlődés teljesítményei hozták magukkal az alapvetően territoriális alapokon nyugvó iparjogvédelem találkozását az űrkutatás vagy az óceánok kiak­názása kapcsán a területen kívüli oltalom problémáival és az olyan határterületek érdemleges vizsgálatának a kérdéseivel, mint a felfedezések és az azokon alapuló új eszközök problematikája, a menedzsment know-how-ja vagy éppen az egyes oltalmi rendszerek kizáró intézkedéseinek felülvizsgálata. A hazai iparjogvédelem — részben előremutató szabályozása, részben adaptív jellege folytán — fogékony a műszaki fejlődés felvetette problémákra, és képes műszaki, gazdasági, politikai érdekeinknek megfelelő válaszokat adni e kérdések­re. Ezt a sajátosságot akkor is fenn kell tartanunk, ha a hazai műszaki fejlesztés eredményei csak néhány jól körülhatárolható területen minősülnek szintáttörőnek, illetve csúcstechnológiának, hiszen a kiegyensúlyozott iparjogvédelmi rendszer nemcsak defenzív célokat szolgálhat, hanem megalapozhatja a hazai alkotások si­keres nemzetközi elismertetését, vonzóvá teheti a belföldi hasznosítás szempontjá­ból hazánkat az élenjáró külföldi műszaki-gazdasági szervezetek számára. Az iparjogvédelem informatikai fogantatásé szerepköre mind nagyobb jelen­tőségre tesz szert az egész világon. 1985-ben a WIPO hivatalos statisztikája szerint kilencvennyolc államban összesen 670 456 belföldi és 531 935 külföldi eredetű ta­lálmányi bejelentést regisztráltak, s 239 317, illetve 280 107 ilyen alkotás kapott szabadalmi oltalmat vagy szerzői tanúsítványt. Hazánkban ebből 2905 belföldi be­jelentés mellett 1197, 2319 külföldi bejelentés mellett pedig 898 megadott szabada­lomról számolhatunk be. A műszaki szellemi alkotások egyéb kategóriáiban is hasonló expanziónak le­hetünk tanúi. Az iparjogvédelmi információ — miközben magától értetődően az elért legújabb műszaki-gazdasági minőséget hordozza az élet csaknem vala­mennyi, tárgyiasítható területén — mennyiségi szökőárral is fenyegeti a kutató­fejlesztő vagy éppen a gazdasági-kereskedelmi szakembert, az intézményeket, vál­lalatokat. Az egyes országok csakis az iparjogvédelmi tájékoztatás erőteljes köz­ponti fejlesztése révén tarthatják nemzetgazdaságukat az új műszaki szellemi alko­tások áramában, adhatnak lendületet belső innovációs erőfeszítéseiknek. Az érdekelt szakemberek pedig csakis e speciális dokumentációs és információs esz­közegyüttes kellő mélységű ismeretében tájékozódhatnak kielégítő pontossággal és hatékonysággal a tudományos kutatás és műszaki fejlesztés eredményei, az éles gazdasági versengés körülményei között. Hazánkban az OTH mint az iparjogvédelem nemzeti hatósága és központi ál­lami elvi irányító szerve, statútumából fakadóan viseli a felelősséget az iparjogvé-140

Next

/
Thumbnails
Contents