F. Tóth Tibor (szerk.): Kutatás-fejlesztés és iparjogvédelem (Budapest, 1987)

Első rész - III. A szabadalmi oltalom tárgya

kérelmező megítélésétől függ az, hogy adott esetben és körülmények között szük­ségesnek tartja-e annak megállapítását, hogy műszaki megoldása valamely szaba­dalomba nem ütközik. A kérelmező a szabadalmassal történt nézeteltérése miatt is tarthat a szerződés felbontásától és így , ennek következtében a szabadalombi­­torlási eljárástól. Az eljárás tárgya mindig csak objektív ténymegállapítás lehet, nem pedig jogviszony vizsgálata; az eljárás szempontjából teljesen közömbös az ellenérdekű felek jogviszonya. A nemleges megállapítást kérő ellen még nem folyhat a kérdéses szabadalom alapján szabadalombitorlási eljárás. A nemleges megállapítási eljárást tehát nem lehet felhasználni arra, hogy ezzel az eljárással az a fél, akivel szemben bitorlási eljárást indítottak, a jogsértés következményei alól kivonja magát. Csak Magyarországon engedélyezett szabadalom ellen lehet az OTH-tól nem­leges megállapítást kérni. A kérelmet csak egy szabadalomra vonatkozóan lehet előterjeszteni. Egy kérelembe viszont a kérelmezői megoldások több változata is belefoglalható. A nemleges megállapítási eljárás indítását nem zárja ki az, hogy a megállapí­tás alapjául szolgáló megoldás a kérelmező saját szabadalma. A szabadalom ugyanis nem ad használati jogot mások szabadalmi jogával szemben. Előfordulhat az, hogy miközben valaki látszólag csupán saját szabadalmi jogát gyakorolja, va­lóban idegen szabadalmat bitorol (pl. ,,függő szabadalom” esetén). A nemleges megállapítási eljárás megindítására a kérelem szolgál. A kérel­mezőnek nemleges megállapításra irányuló kérelmét az előállított vagy előállítan­dó termék, illetve az alkalmazott vagy alkalmazandó eljárás leírásának csatolásá­val és a megfelelő szabadalom megjelölésével az OTH-hoz kell benyújtani. A kérelmet és mellékleteit, ide értve a megjelölt szabadalmi leírást is, eggyel több példányban kell az OTH-hoz benyújtani, mint ahány szabadalmas van. A kérelmen illetéket kell leróni. A kérelemben meg kell jelölni annak a szaba­dalomnak a lajstromszámát, amellyel kapcsolatban a kérelmező a nemleges meg­állapítást kéri. Ki kell fejteni a kérdéses szabadalom oltalmi körét, és azt össze kell hasonlítani a kérelmezői megoldással. Az összehasonlítás után külön ki kell emel­ni a különbségeket, a szabadalom főigénypontjának (főigénypontjainak) tárgyi kö­rében vagy jellemző részében szereplő azon jellemzőket, amelyek a kérelmezői megoldásban nem találhatók meg. Amennyire lehetséges, bizonyítani kell, hogy a megoldás nem esik a megjelölt szabadalom oltalmi körébe. A kérelmezői megoldást ismertető leírás (rajz) elkészítésére nincs szigorú ala­ki előírás, itt csupán az a fontos, hogy a leírásból (rajzból) a szakember egyértel­műen tudjon következtetni a kérdéses megoldásra. Az OTH a szabályszerű kérelmet és mellékleteit — határidő kitűzésével — nyilatkozattétel céljából a szabadalmasnak kiadja. A nyilatkozattétel nem kötelező, különösképpen akkor nem, amikor a szabadalmas is meg van győződve arról, hogy a kérelmezői megoldás nem ütközik a szabadalomba. Ellenkező esetben a szabadalmasnak nyilatkoznia kell, mert érveivel, bizonyítékaival megalapozhatja a kérelem elutasítását. 122

Next

/
Thumbnails
Contents