F. Tóth Tibor (szerk.): Kutatás-fejlesztés és iparjogvédelem (Budapest, 1987)

Első rész - III. A szabadalmi oltalom tárgya

szólítja fel a bejelentőt, hogy bizonyítsa megoldása gyakorlati alkalmazhatóságát. Ha a természeti törvénynek való ellentmondás látszólagos, és ezt a bejelentő hitelt érdemlően bizonyítja, a gyakorlati alkalmazhatóságot illető kétely elesik. c) A kizáró okok vizsgálata Mivel a találmányok egy része akkor sem részesülhet szabadalmi oltalomban, ha azok a törvényben meghatározott pozitív követelményeket kielégítik, azt is vizsgálni kell, nincsenek-e kizáró okok. d) A leírás és az igénypontok vizsgálata A szabadalmi bejelentés vizsgálata során arra is figyelmet kell fordítani, hogy a le­írás és az igénypontok érdemben is megfelelnek-e a törvényes követelményeknek. Ha azonban az érdemi vizsgálat során akár az érdemi hiányosságokhoz kapcsoló­dó, akár azoktól független egyszerű alaki hiányok is tapasztalhatók, azok pótlásá­ra is fel kell hívni a bejelentő figyelmét. E vizsgálat során az egyik feladat annak megállapítása, megvalósíthatja-e a szakember a találmány tárgyát a leírásban és a rajzban foglaltak alapján, a másik feladat pedig annak megállapítása, hogy a leírás végén lévő igénypont(ok)ban igé­nyelt szabadalmi oltalom terjedelmét a leírás egyéb részeivel összhangban határozta-e meg a bejelentő. A szabadalmi oltalom terjedelmét az igénypontok határozzák meg. Ez indo­kolja, hogy az érdemi vizsgálat egyik legsarkalatosabb pontja annak ellenőrzése, hogy az igénypontsorozat és azon belül az egyes igénypontok helyesen vannak-e megszerkesztve. A rosszul megfogalmazott és megszerkesztett igénypont támadási felületet jelent (bitorlási, díjfizetési per stb. indítása az oltalmi idő alatt.) Az oltal­mi kör nem egyértelmű meghatározása jogbizonytalanságot, a megalapozatlan ol­talmi kör pedig érdemtelenül nagyobb terjedelmű oltalom létrejöttét és a szakte­rületnek a fejlesztést akadályozó lefoglalását eredményezi. Az Szt. lehetőséget ad a megsemmisítési eljárás során, az indokolatlanul nagy terjedelmű oltalom korlá­tozására; a bizonytalanságokat pedig megfelelő megfogalmazásokkal lehet kikü­szöbölni. Azt, hogy az igénypontok jellemzői közül melyek kerülhetnek a jellemző részbe, véglegesen csak az újdonságvizsgálat elvégzése után lehet eldönteni. Ha azonban a technika állásának ismertetéséből kiderül, hogy bizonyos momentumok már ismertek voltak a bejelentés napja előtt, akkor a bejelentőnek az ismert jel­lemzőket a tárgyi körbe kell bevenni. Mindig meg kell vizsgálni, hogy a főigénypont tartalmazza-e a feladat megol­dásához elengedhetetlenül szükséges összes jellemzőt. Ez részben a leírással és a példákkal való összehasonlításkor, részben az ali­­génypontok vizsgálata során derül ki. Aligénypont nem tartalmazhat olyan jellem­zőt. amely a főigénypontban meghatározott oltalmi körön kívül eső megoldásnak a jellemzője. 107

Next

/
Thumbnails
Contents