F. Tóth Tibor (szerk.): Kutatás-fejlesztés és iparjogvédelem (Budapest, 1987)
Első rész - III. A szabadalmi oltalom tárgya
Hogy az aligénypontok függenek a főigényponttól, az formailag abból tűnik ki, hogy az aligénypontnak a tárgyi körében a főigénypontra kell közvetlenül vagy közvetve hivatkozni. Az aligénypontok a főigényponti jellemzők összességét fejtik ki. Ha a bejelentés több különböző fajtájú találmányt (anyag, eljárás, berendezés) tartalmaz, e találmányok jellemzőit több főigénypontban kell felsorolni. Az egyes találmányok főigénypontjait a találmány címének megfelelő sorrendben, az egyes főigénypontok aligénypontjait pedig mindegyik találmánynak megfelelő alárendeltség szerint kell feltüntetni. Az igénypontokat folytatólagosan, arab számokkal kell sorszámozni. Ha rajz is tartozik a bejelentéshez, és a rajz nagymértékben megkönnyíti az igénypontok értelmezését, az igénypontokban az egyes megkülönböztető jellemzők után zárójelben fel kell tüntetni a rajz hivatkozási jeleit. Az igénypontban a találmány nem jellemezhető működéssel, hatással, célkitűzéssel, mivel ezek a kifejezések nem utalnak önmagukban konkrét megoldásra. Természetesen, ha szükséges, és ha az oltalmi kört ez teszi egyértelműbbé, vagy ha a megoldás egy ismert részletét a működésére utaló fogalom egyértelműen és közismerten meghatározza, akkor a jelzői értelemben megfogalmazott működést és célkitűzést az igénypontban említeni lehet. Az igénypontban a jellemzőket a joggyakorlat szerint az első alkalommal határozatlan névelővel, vagy névelő nélkül kell feltüntetni. A továbbiakban ezen jellemzőket határozott névelővel kell ellátni. Valamely termék (berendezés, készülék, eszköz, kapcsolási elrendezés stb.) jellemezhető az igénypontban szerkezeti elrendezésével, kialakításával, struktúrájával, mértani jellemzőjével, anyagi minőségével, összetételével, a terméket alkotó alkatrészek megnevezésével, kapcsolatával, egymáshoz való illeszkedésével. Tömören megfogalmazva, a termékre vonatkozó oltalmi igényben azt kell igénypontba foglalni, hogy ,,mi miből áll, és hogyan, hová kapcsolódik”. Általában elfogadható az a szabály, hogy a terméket „hideg” állapotában (energiamentesen), megmérhető, észlelhető adatival kell jellemezni. Az eljárásra vonatkozó oltalom tárgyalásakor először meg kell határozni az eljárás fogalmát. Eljárás a kitűzött feladatnak az a megoldása, amely meghatározott intézkedések sorozatából áll, és ezeket az intézkedéssorozatokat az határozza meg, hogy milyenek maguk az intézkedések; mi a meghatározott időbeli sorrendjük; mik az adott, illetve az ember által létrehozható környezeti feltételek; mik a választott közreható eszközök. így eljárás lehet: termék előállítása, mérés, ellenőrzés, vezérlés, szabályozás, üzemeltetés, szerelés stb. Valamely műszaki eljárás úgy jellemezhető tehát, hogy meghatározzuk az eljárás időben egymás után következő vagy egyidejű lépéseit, műszaki intézkedéseit, az ennek során felhasznált eszközöket, az ún. közreható eszközöket és a környezeti adatokat. Valamely eljárás azzal jellemezhető az igénypontban, hogy felsoroljuk az eljárást alkalmazó ember által megtett intézkedéseket, a szükséges 99
