Gazda István: Az ipari know how - OMKDK Műszaki fejlődési áttekintések 3. (Budapest, 1969)

VII. A know-how meghatározása és jogvédelmének főbb szempontjai

VII. A KNOW HOW MEGHATÁROZÁS ÉS JOGVÉDELMÉNEK FŐBB SZEMPONTJAI

1* Meghatározási kérdésed

Az előző fedezetekből látható, mennyire szerteágazó a know how, ennek megfelelően sokan és sokféleképpen igyekeztek azt meghatározni. Elöljáróban megjegyezzük, hogy maga a fogalom nem is egységes /13» p. 116-9./.

Ha a know how-t a legáltalánosabban kivánjuk megfogalmazni, úgy azt mondhatjuk, hogy az "a nyilvánosságra nem hozott és igy nem is lajstromozott műszaki alkotások gyűjtő elnevezése” /3/. A jelen tanulmány bevezetésében is e tanulmány céljára hasonlóan határoztuk mag a know how-t, éspedig azt mondottuk, hogy azon'!az iparban használt, vagy használható azokat a műszaki megoldásokat értjük, amelyek csupán szűk szakmai körben ismertek, amelyeket nyilvánosságra nem hoztak".

Egyes külföldi szervezetek a következőképpen igyekeztek a know how-t meghatározni:

A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara meghatározása szerint: "az ipari know how az az alkalmazott tudás /ismeret/, - adat és módszer - amely az ipari eljárások /techniques industrielles/ tényleges megvalósításához és gyakorlatba való átültetéséhez szükséges" A3/.

Az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága egyik munkabizottsága által kidolgozott anyag /2A/ a know how meghatározásával kapcsolatban a következőket mondja:

"A know how-t nehéz meghatározni, könnyebb leirni; adott termékre a műszaki információk oly teljes tartományából áll, amely a termék teljes vagy részleges előállításához szükséges. Kétféle tipusuak azok az eszközök, amelyekkel ez az információ kifejezésre jut: 1.

műszaki cikkek és dokumentációk és 2, utasítások ás

javaslatok. A know how-nak ezért ipari és kereskedelmi értéke van",

A BIRPI /a Nemzetközi Iparjogvédelmi Unió Irodája/ 1963-64-ben a fejlődő országok számára törvénymintát