Gazda István: Az ipari know how - OMKDK Műszaki fejlődési áttekintések 3. (Budapest, 1969)
I. A gazdasági élet elemzése különös tekintettel a szabadalmak és az ipari know how jelentőségének jelenlegi irányzataira
egyre bonyolultabb és egyes korszerű eljárásokat hovatovább lehetetlen szabadalom formájában egyszerűen leírni. Ezzel kapcsolatban példaként megemlíti, hogy ha manapság szabadalmat adnak át másik cégnek /licenciaszerződés alapján/ az átadónak gyakran hosszú időre szakembereket kell küldenie az átvevőhöz a szabadalom szerinti uj technika elsajátítása céljából. Ezek szerint "a szabadalom, mint olyan, nem ad biztosítékot az átvevő cégnek a találmány gyakorlati kihasználására'*, ami 30-40 évvel ezelőtt alig fordult elő /2/. 4. A védhető aég nehézségei Berger arra is rámutat, hogy egyre nehezebb lesz maga a szabadalmaztatás, a technika ismertségi foka ugyanis egyre nő, így a szabadalmaztatáshoz egyfelől mindezen ismeretek birtokában kell lenni, másfelől a szabadalmi hivatalok a legtöbb országban könnyűszerrel visszaút;ásítják a bejelentéseket azzal, hogy azok a technika ismert állásaihoz képest nem képeznek szabadalmaztatható találmányt. Ezenkívül - Berger szerint - pl. az amerikai Szabadalmi Hivatal hajlik arra, hogy oly esetekből, ha a műszaki megoldás többek közös erőfeszítése révén jön C3ak létre, úgy azt nem tekinti szabadalmaztatható találmánynak, minthogy hiányzik a "géniusz fellobbanása". Márpedig egyre gyakoribbak a többek közös tevékenysége révén létrejövő találmányok. A jelenkori találmányok ugyanis "főleg nagy kollektívák sok éves munkájának eredményét tükrözik" /2/. 5. A nyilvánosságra kerülés kérdése A műszaki megoldás, találmány, a szabadalmaztatás révén válik közkinccsé. Márpedig - Berger szerint - azok a cégek, amelyek valamely uj műszaki eredmény kidolgozásába jelentős összegeket, energiát fektettek be, még akkor sem szívesen válnak meg ezen eredménytől, a szabadalmi nyilvánosságrahozatal révén, ha ugyanakkor a sza badalom kizárolagossági jogokat biztosit szamukra. E jogok ugyanis az előbb ismertettek szerint gyakran igen kétesek. Berger e véleményét egyébként megerősítik a jelen tanulmány szerzőjének személyéé tapasztalatai* külföldi nagyvállalatok képviselő hascn-29
