Lenkovics Barnabás - Székely László (szerk.): A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeinek gyűjteménye 3. 1990-1996 (Budapest, 1998)
II. Szoftver
Ezzel szemben a bíróság a kétfajta hardver konfigurációra kötött szerződést tartalmuk szerint a Ptk. 423.§-a szerint bérleti szerződésnek minősítette azzal, hogy a bérleti szerződés 1988. június 22-i felmondásáig az alperesek a teljes bérleti díj összegének 431.000,- Ft felét 225.500,- Ft-ot kötelesek megfizetni. Az ezt meghaladó időre az alperesek a Ptk. 433.§-ának (2) bekezdése alapján a bérlettel összefüggő ellenkövetelésük (szerzői jogdíj) kielégítéséig visszatartási jogukkal élve tartották birtokukban az eszközöket, amely után bérleti díj fizetésére nem kötelezhetők. Az elsőfokú bíróság az alperesek terhére az együttműködési kötelezettség megszegését nem látta megállapíthatónak, mert az alperesek 1988-ban értesítették a felperest a Tanáccsal keletkezett problémákról és a Tanács kellő indok nélkül az együttműködési kötelezettség megsértésével vonta vissza megbízását. A fentiek alapján az alpereseknek járó 700.000,- Ft szerzői jogdíjból levonva a 225.500,- Ft bérleti díjat a felperes az alperes javára fennmaradó 474.500,- Ft jogdíj megfizetésére kötelezte. Az ítélet ellen a felperes fellebbezett, amelyben annak megváltoztatása mellett az alperesek viszontkeresetének a teljes elutasítását kérte. Fellebbezését arra alapította, hogy az alpereseket szerzői díj nem illeti meg mert az általuk elkészítésre vállalt program nem működött, illetve nem működik,a megrendelő igényeinek nem felelt meg, amelyet dr. N.L.-né tanúvallomása, illetve az iratokhoz csatolt feljegyzés bizonyít. Az alpereseket azért sem illeti meg szerzői jogdíj, mert az együttműködési szerződésben évi 500.000,- Ft forgalmat vállaltak, amely elmaradt és amely ugyancsak kárként jelentkezik. Az alperesek csatlakozó fellebbezésükben az elsőfokú bíróság számítási hibájára hivatkozással a marasztalási összeg felemelését kérték 484.500,Ft-ra, illetve a megítélt elsőfokú perköltséget 105.512,- Ft-ra kérték felemelni. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a fellebbezés alaptalan, a csatlakozó fellebbezés részben alapos. Az elsőfokon Eljárt bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok okszerű mérlegelésével a tényállást helyesen állapította meg és helytálló jogi indokok alapján marasztalta a felperest a szerzői jogdíj megfizetésére. A felperes fellebbezési álláspontjával szemben a felperes nem bizonyította a perben, hogy az alperesek szerződésszegésére tekintettel a szerzői jogi védelem alá eső felhasználói szerződéstől díjfizetési kötelezettség nélkül elállhatott. Dr. N.L.-né tanúvallomása a beszerzett és a Szerzői Jogi Szakértő Testület által is helytállónak elfogadott D.M. szakértői 54
