Lenkovics Barnabás - Székely László (szerk.): A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeinek gyűjteménye 3. 1990-1996 (Budapest, 1998)
I. Oltalom alatt álló mű
Ft után 1992. augusztus 26-tól 1993. június 3-ig járó késedelmi kamat és további 32.764,- Ft töke megfizetésére is kötelezze a bíróság az alperest. A felperes álláspontja az volt, hogy a munkákat hiánytalanul elvégezte, a kifizetés nem volt feltételhez kötve, egyebekben pedig a produkció szerzőjének minősül, figyelemmel a Szjt. 4.§ (1) bekezdésében írtakra, amely szerint a szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta. A Szjt. 41.§ (1) bekezdése ezt kiegészítve pedig azt mondja ki, hogy a film szerzői, akik a film egészének kialakításához alkotó módon járultak hozzá. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a felperes által végzett mozdulattervezői, kulcsrajzolói és fázisrajzolói munkák nem szerzői alkotások, azok szerzői jogi védelemben nem részesülnek. A szerződés vállalkozási szerződés volt, maga az alperes is egy bérmunka vállalkozója volt, a felperes pedig alvállalkozó a három résztevékenység tekintetében. A peres felek indítványára a bíróság beszerezte a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményét arra vonatkozóan, hogy a felperes munkatársai által végzett feladatok önálló grafikai alkotásnak minősíthetők-e, illetőleg annak megállapítására, hogy a felperes hány kocka hasznos anyagot készített el. A Szakértő Testület megállapítása szerint a felperes munkatársai által végzett tevékenység önálló grafikai alkotásnak nem minősíthető. A mozdulattervezői, kulcsrajzolói és fázisrajzolói tevékenység szerzői jogi minősítését jelenleg jogszabály nem szabályozza, a filmszakmai gyakorlat szerint azonban a mozdulattervező alkotói tevékenységnek tekinthető. A kulcs- és fázisrajzolói munkakörökben végzett munka megítélése a ténylegesen elvégzett munka minőségének, súlyának ismeretében határozható meg a konkrét esetekben. Adott esetben, mert a felperes maga is csak részmunkát végzett egy nagyobb mű létrehozásában, ezeknek a tevékenységeknek szerzői jogi védelemben való részesítése nem tűnik indokoltnak. A Szakértői Testület a rendelkezésére álló anyagok alapján nem tudta egyértelműen megállapítani, hogy a felperes munkatársai hány kocka hasznos anyagot készítettek el hibátlanul. A Bíróság a becsatolt iratok és a szakértői testület véleménye alapján a felperes keresetét kis részben találta alaposnak. Ahogyan arra a Szakértői Testület is utalt, a szerződés szerinti tevékenységek kiilön-külön, jogszabályban szerzői alkotó tevékenységként nincsenek feltüntetve. A szerzői jogról szóló 1969. évi III. tv. (Szjt. 41.§ (1) bekezdésében írt rendelkezés szerint a film szerzői a film számára készült irodalmi és 41
