Lenkovics Barnabás - Székely László (szerk.): A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeinek gyűjteménye 3. 1990-1996 (Budapest, 1998)

XI. Reklámgrafika

hatvannégy oldalra terjedő anyaga egyéni elképzeléseket megvalósító sajátos, grafikai és egyéb illusztrációs elemekkel beiktatott tipográfiai elrendezésben jelent meg, amelynek az eligazodás megkönnyítésére ún. színjeleket alkalmaztak. Ezek segítségével ugyanis bizonyos témakörök, információk jobban elkülönítve segítik a megkeresést. A fentiek szerinti kiadványhoz hasonló összeállításokat tartalmaz az iratokhoz mellékelt többi kiadvány is.

Ahhoz, hogy a még csak kéziratban meglévő valamely mű nyomdatechnikai vagy egyéb erre alkalmas eljárással kiadvány formájában jelenhessen meg, olyan tevékenység is szükséges, amely a kiadvány anyagát belsőleg és külsőleg is elrendezi (betűtípus, szedéstükör meghatározása, illusztrációs anyag elhelyezése, címlap kialakítása stb.). Különösen áll ez olyan kiadványokra, amelyekben grafikákat, fényképeket ill. egyéb illusztrációs anyagokat is felhasználnak.

Amennyiben az ilyen - ún. tipográfiai terv szerint kialakított - tevékenység eredményeként is létrejött kiadvány belső ill. külső elrendezésében egyéni, eredeti elképzelések valósulnak meg, ez a magyar szerzői jog szerint védelmet élvez. A védelem az alkalmazott grafikai művek felhasználási szerződéseinek feltételeiről és a szerzői díjakról szóló - többször módosított - 6/1970.(VI.24.) MM. sz. rendelet mellékletének 12. pontjára figyelemmel áll fenn. Eszerint a tipográfiai terwel megvalósított kiadvány felhasználásához az alkalmazott grafikai művekre irányadó felhasználási szerződés megkötése szükséges, amelynek feltételeit a hivatkozott jogszabály tartalmazza.

Ebből a szempontból v izsgálva a fenti kiadványokat, azt kell megállapítani, hogy az ezek bevezető részeiben található, túlnyomórészben információs anyagok kétségtelenül sajátos, egyéni, eredeti elképzeléseket tükröző tipográfiai tervet valósítanak meg, mind grafikai és más illusztrációs részeinek, mind pedig egyéb anyagainak elrendezésében. Ennek megfelelően a fent hivatkozottak szerint szerzői jogi védelem a kiadványok ezen részét megilleti.

Ez a védelem a szóban forgó anyagrészek egészére terjed ki, önmagában tehát az ún. színvezetés rendszerére nem vonatkoztatható. E megoldást ugyanis máshol, más kiadványokon és már a felperes által hivatkozott 1986/87. évi kiadványt megelőzően is alkalmazták, ennek megfelelően ez nem valósít meg egyéni eredeti elképzelést. Nem terjed ki természetesen a védelem a kiadványok névsor anyagára sem, mivel azok tipográfiai megoldásaiban a védelemhez alapvetően szükséges egyéni, eredeti jelleg szintén nem állapítható meg.

200