Lenkovics Barnabás - Székely László (szerk.): A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeinek gyűjteménye 3. 1990-1996 (Budapest, 1998)
X. Tervek
Valamennyi alperes a kereset teljes elutasítását kérte. I.r. és II.r. alperes ellenkérelmében arra hivatkozott, hogy a felperes által készített tender terv csak arra volt alkalmas, hogy annak alapján versenytárgyalást íijanak elő. Ezt követően a jelentkezők közül a legelőnyösebb ajánlatot tevő nyerte el a pályázatot. A megyei bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján különös utalással az Szjt. 55.§ (1) bekezdésében foglaltakra, a per során kirendelt Szerzői Jogi Szakértői Testület véleményére, illetőleg kiegészítő véleményére, azt állapította meg, hogy a felperes által készített tender terv alapján készítették el alperesek a kivitelezési tervet. Alperesek sem vitatták, miszerint a kivitelezési terv a tender terven lényeges változtatást nem eszközölt. Mivel a kivitelezési terv a tender terv megvalósítását jelentette, így nyilvánvaló a Bíróság azon következtetése - amely a szakvéleményen alapszik -, hogy a tender terv nélkül a kivitelezési terv nem is lett volna elkészíthető. (...) Ezért a Bíróság a felperesi keresetben foglaltakkal egyezően a rendelkező részben írtak szerint megállapította, hogy az alperesek részéről jogosulatlan felhasználás történt a vonatkozásban, hogy felperesi hozzájárulás nélkül adták át a tender tervet további felhasználás céljából a II.r. alperes részére. A jogsértés megállapítása mellett, figyelembe véve azt is, hogy a megrendelőnek jogában áll bárkit megbízni a kivitelezési terv elkészítésével azon feltétellel, hogy ehhez a tender terv készítője hozzájárul, illetve bárminemű esetleges módosításhoz is hozzájárul, megállapította a Bíróság, hogy a megrendelő csak a felperes hozzájárulásával adhatott volna megbízást másnak a kivitelezési terv elkészítésére. Jogsértés abbahagyásáról és további jogsértéstől való eltiltásról adott ügyben rendelkezni nem lehetett, hiszen a kivitelezési terv elkészítése, sőt annak felhasználása is megtörtént. Ugyancsak el kellett utasítani a megsemmisítésre irányuló kereseti kérelmet, hiszen a terv elkészült, felhasználták, nincs semmiféle olyan iratanyag, tervezési vagy építészeti dolog, amelynek a nem vitásan jogsértéssel előállított dolog megsemmisítéséről rendelkezni lehetett volna. (...) Adott esetben a bíróság a Ptk. 355.§-ban írtak szerint tényleges dologi kár mellett figyelembe vette a felperesnek a nem vagyoni kárát is. Az eset összes körülményeit mérlegelve és tekintettel a Szerzői Jogi Szakértő Testület véleményében írtakra is, mely szerint esetleges konzultációs lehetőség szerződéses megállapítása mellett a felperes részére 676.000,- Ft járt volna - a bíróság 2.000.000,- Ft-ot látott mérlegelés körében megállapíthatónak, amely jogosulatlan felhasználás esetén mint szerzőnek 192
