Lenkovics Barnabás - Székely László (szerk.): A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeinek gyűjteménye 3. 1990-1996 (Budapest, 1998)
VII. Díjazás
A szerző csak a mű megjelenése után szerzett tudomást a mű megjelenéséről és annak példányszámáról, akkor, amikor 1988. év végén az l.r. alperes sajtótájékoztatót is tartott. A példányszára ismeretében ugyanis a 13/1982.(X. 18.) MM. sz. rendelettel módosított és a szerződéskötés időpontjában hatályos 1/1970. MM. sz. rendelet díjtáblázata alapján a 12,1 ív teijedelem és 48 ezres példányszám figyelembevételével a díjazás 264.284, - Ft-ot tett volna ki. Ennek részletezése a következő: Az alappéldányszám után (5000 db) a díjskála átlaga szerzői ívenkénti 6.000,- Ft, ez 12,1 szerzői ívre 72.600,- Ft. 10000 példányig ívenként 760,- Ft-jával járna 45.980,- Ft 20000 példányig 460,- Ft-os átlaggal 55.660,- Ft 30000 példányig 285,- Ft-os átlaggal 34.485,- Ft 48000 példányig pedig 255,- Ft-os átlaggal 55.539,-. Ft, összesen: 264.284,- Ft. Ezen összeg pedig több mint kétszerese az egyszeri díjazásként kifizetett összegnek. T Megállapítható tehát, hogy 120.000,- Ft-os szerzői jogdíj betudásával 144.284, - Ft-tal kevesebbet kapott a szerző, mint ami járt volna neki, ha nem egyösszegű díjazásban, hanem a terjedelem és a példányszám figyelembevételével megállapított átlagos szerzői jogdíjban állapodnak meg. Ptk. 200. § értelmében a szolgáltatásért az azzal arányban álló ellenszolgáltatás jár. A kiadói szerződés 4 évre szólt, tehát tartós jogviszonyt hozott létre a felek között. 2 évvel a szerződéskötés után állottak be olyan körülmények, amelyek az alperes részére olyan előnyös kiadási feltételeket biztosítottak, amelyeket a felek előre nem láthattak. A szerző lényeges jogos érdekét sérti tehát, hogy szerzői díjként kevesebb mint a felét kapta meg annak az összegnek, mint ami jogosan kiköthető lett volna. Ezt az aránytalanságot a Fővárosi Bíróság a szerződés megfelelő módosításával szüntette meg, és az l.r. alperest a különbözet megfizetésére kötelezte. Az ezt meghaladó keresetet az l.r alperessel szemben ezért a Fővárosi Bíróság elutasította. 170
