Lenkovics Barnabás - Székely László (szerk.): A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeinek gyűjteménye 3. 1990-1996 (Budapest, 1998)

VII. Díjazás

A szerződés megkötésekor történt a kész mű átadása is. Az akkori körülmények között a munka kiadására azonnal nem kerülhetett sor, arra a volt Kiadói Főigazgatóság csak 1988. tavaszán adott engedélyt.

A Táltos GMK időközben megszűnt, Korlátolt Felelősségű Társasággá alakult át, és mint ilyen a megszűnt GMK-nak a jogutóda.

1988. július 5-én már a KFT kötött újabb szerződést V.B.-vel, hogy kéziratát egészítse ki, írjon a három kötethez előszót. Ezért 20.000,- Ft egyösszegű díjazást fizetett.

M.L. a KFT-nek is ügyvezető igazgatója.

Az 1986. évi szerződés megkötésekor még szóba sem került, hogy a mű milyen példányszámban fog megjelenni, hiszen még az is bizonytalan volt, hogy megjelenhet-e. A politikai változások tették lehetővé, hogy a KFT az engedély megadása után a mű kinyomtatására szerződést kössön a Kossuth Nyomdával.

A mű összesen 48 000 példányban került forgalomba 1988. év végén, karácsony előtt. V B. ekkor szerzett tudomást, hogy a mű megjelent és ilyen nagy példányszámban. Ezért kérte M.L.-t, hogy részére többlet szerzői jogdíjat fizessen.

M.L. ezt a kérést a KFT igazgatósága elé terjesztette, aki azonban a szerzői jogdíj felemelése elől elzárkózott.

Ezt követően a Szerzői Jogvédő Hivatal a szerző érdekében írt levelet 1989. január 4-én az I.r. alperesnek, annak közlése végett, hogy mi a kiadott mű terjedelme és annak példányszáma.

Az alperes válasza alapján - miután a dijazás felemelésében megállapodniuk nem sikerűit - a felperes a 106/1952. (XII.31.) Mt. sz. rendelet 10. § (1) bekezdése alapján saját nevében keresettel kérte a Táltos Kiadó KTT-t 27 szerzői ívvel arányos szerzői jogdíj megfizetésére kötelezni, középarányos tarifa figyelembevételével.

.Az alperes azzal védekezett, hogy a szerzővel a KFT jogviszonyban nem áll, így nem lehet a pernek alperese.

166