Lenkovics Barnabás - Székely László (szerk.): A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeinek gyűjteménye 3. 1990-1996 (Budapest, 1998)
V. Szerzői jogbitorlás
felek a részletes megállapodásról, amelynek tárgyát az képezte volna, hogy a per tárgyát képező első, második osztálynak szóló köteten felül a könyvcsalád további 6 db kötete is elkészül. Ebben megállapodtak abban, hogy kötetenként 150.000,- Ft illeti meg a szerzőt, összesen 7 kötetért 1.050.000,- Ft, ha a kötetek elkészülnek. Bár a szerződés nem került aláírásra, 150.000,- Ft megfizetése megtörtént a felperes részére. Tervezésre került a kötetnek német nyelven kivül más nyelven történő felhasználása is, erre azonban nem került sor. Korábban hasonló jellegű műve született K.L.-nének, amelyet a Tankönyv Kiadó adott ki és melynek címe Mein erstes Deutschbuch. A felperes és az alperes között vita támadt, a felperes és az alperes jogi képviselője között sorozatos levélváltások voltak, de ez nem vezetett eredményre. Az alperes a matrica szótárt másodszor is kiadta, ezen második kiadáson a felperest szerzőként nem tüntette fel. A második kiadás a felperest, mint ötletadót tüntette fel. Az első kiadás 5000 példányban történt, kb. 1000 példányt referencia anyagként küldtek el, a többi elfogyott, a második kiadás is 5000 példányban történt, annak egy része még nem került értékesítésre. A felperes keresetében kérte, hogy a Bíróság állapítsa meg, hogy a végleges szerződés létrejöttének hiányában a kiadvány terjesztésével, továbbfejlesztésével, forgalomba hozatalával a szerzői jogát az alperes megsértette, az alperes jogosulatlan felhasználónak minősül, ezért kérte a jogsértés bírói megállapítását, valamint a jogsértés abbahagyását, és a további jogsértéstől való eltiltást. Kérte annak megállapítását, hogy az alperes magatartása személyhez fűződő jogát megsértette. Összegszerűségében igényt nem terjesztett elő, idevonatkozó jogát fenntartotta. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Hivatkozott arra, hogy a felperes nem tekinthető szerzőnek állítása szerint a felperesnek önálló szellemi tevékenysége nem volt, az E.-né-K.-né-féle tankönyvet használta fel a felperes, más szerző művének fordítása, átdolgozása ebben a perbeli esetben nem minősül szerzői jogi tevékenységnek. A szerzői jogra E.-né-K.-né, illetve a rajzokat készítők lennének jogosultak. A felperesi kereset alapos. A Bíróság szakértőül kirendelte a Szerzői Jogi Szakértő Testületet, rendelkezésre bocsátva az összes iratokat. A Szakértő Testület egyértelműen megállapította, hogy a felperes szerzőnek minősül. Az 1969.évi III.tv. a szerzői jogról (Szjt.) kimondja, hogy a szerzőt megilleti az a jog, hogy a művén szerzőként feltüntessék (Szjt. 9.§). 140
