Lenkovics Barnabás - Székely László (szerk.): A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeinek gyűjteménye 3. 1990-1996 (Budapest, 1998)
V. Szerzői jogbitorlás
Miután a kártérítés elöl elzárkózott, a felperes 1990. november 20-án az I.r. alperest 200.000,- Ft kártérítésre és a perköltségek megfizetésére kérte kötelezni. 1990. december 20-i beadványában keresetét kiterjesztette a II.r. alperesre is. Az alperesek kérték a kereset elutasítását. Az I.r. alperes előadta, hogy a II.r. alperes szóbeli megállapodás alapján szállította részére a reprodukciókat, átlagosan 450,- Ft fogyasztói áron. A 106 darab értékesített kép után az áruház mindössze 6.750,- Ft árrést realizált, így a kárigény erősen túlzott, és jogalapja sincs. Hasonló védekezést terjesztett elő a II.r. alperes is, előadva, hogy mindössze 6 darab albumot vásárolt meg 900,- Ft értékben, így a megvásárolt képek kivágása és bekeretezése és keretezve történő értékesítése a szerző jogát nem sérti, mert díjazását az albumok után megkapta. A Fővárosi Bíróság megkeresésére a Szerzői Jogi Szakértő Testület úgy nyilatkozott, hogy az alperesek eljárása az 1969. évi III. tv. 10.§-a értelmében a szerző személyhez fűződő jogát sérti. Az Szjt. 13.§ (1) bek. értelmében a mű bármilyen felhasználásához a szerző hozzájárulása szükséges, és a 13.§ (3) bek. szerint a felhasználás ellenében a szerzőt díjazás illeti meg, a díjazás mértéké tekintetében azonban nincs jogszabályi rendelkezés. A felperes keresetét 1991. június 21-i előkészítő iratában akként részletezte, hogy 135.000,- Ft-ot szerzői díjként, 65.000,- Ft-ot pedig kártérítésként követelt. 1983. óta ugyanis 3-400%-os a halmozott infláció, így a perben kért szerzői jogdíj az 1983-ban kapott 45.000,- Ft-hoz viszonyítva méltányos. A kárigény tekintetében nem közölt tényállást. A Fővárosi Bíróság a felperes keresetét részben találta megalapozottnak. Az alperesek a szerzői jogi törvény előírásait sértették meg, amikor a szerző engedélye nélkül a reprodukciókat ellenérték fejében forgalmazták. Erre az 1983. évi szerződés alapján a művésszel szerződést kötött Táltos GMK-nak volt csak joga a szerződéskötést követő 4 év időtartamára. Az albumokat a Táltos GMK könyvkereskedések útján hozta forgalomba, részéről tehát az értékesítés a viszonteladók részére történt átadással megtörtént. A gyakorlat értelmében nem állapítható meg a szerzői jogsérelem, ha a forgalomba hozott albumok kelendősége lassúbb, és 4 évet meghaladó idő után lesznek megvásárolva. A Il.r. alperes nem az által követte el a jogsértést, hogy az albumokat megvásárolta, hanem az által, hogy az így birtokába jutott reprodukciókat a szerző engedélye nélkül ellenértek fejében hozta forgalomba anélkül, hogy a szerzőt díjazta volna. Ugyanígy jogosulatlan s óit az I.r. alperes magatartása is. 102
