Lenkovics Barnabás - Székely László (szerk.): A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeinek gyűjteménye 2. 1978-1989 (Budapest, 1991)
I. A szerzői jogi oltalom alatt álló mű
1. Ü.i. sz.: 3/1986. Építmények szerzői jogvédelme A. Vállalat és V. A. közös beadványa A szerzői jogi oltalom kiterjed az építészeti alkotásokra (tervekre) is. Szolgálati mű esetén a munkáltatónak el kell ismernie a terveket, rajzokat, szerzői alkotásként. Az ilyen művek „belső” felhasználása esetén külön díjazás nem jár. Az építészetben szerzői mű a tér minden egyéni, eredeti alkotása. 1. Szerzői jogi törvényünk és végrehajtási rendelete értelmezésre szorul abban a kérdésben, hogy országunkban a szerzői jogi védelem kiterjed-e magukra az épületekre vagy egyéb műszaki létesítményekre is, vagy csak az építészeti és műszaki létesítmény-tervekre vonatkozik. Az 1969. évi LH. törvény (továbbiakban: Szjt.) 1. §-a szerint a törvény szerzői jogi védelmet nyújt minden irodalmi, tudományos és művészeti alkotásnak (valójában az azokat létrehozó alkotóknak). Ha az épületek, műszaki létesítmények egyéni, eredeti vonásokat mutatnak és azonosítható formában jelennek meg, nincs ok — sem kifejezett szabály — arra, hogy ebből a védelemből kizárjuk őket. Az Szjt. végrehajtási rendelete az Szjt. védelme alá tartozó alkotásokról az 1. §-ban csak példálózó felsorolást ad. Ez a felsorolás és a Vhr. 32. §-a kétségtelenül csak a terveket említi. A törvény egyéb helyeinek logikai értelmezéséből viszont az következik, hogy a törvényalkotó szándéka az épületekre, létesítményekre is kiterjedt. így például teljesen életszerűden lenne az Szjt. 45. §-ának építészeti alkotás képéről, látképéről szóló rendelkezése, ha itt alkotás alatt csak terveket értenénk. Ugyanez a helyzet az Szjt. 46. § (2) bekezdésével. Ha a törvény ezeket a tényállásokat a szabad felhasználások körébe sorolja, ebből nyilvánvaló, hogy az épületek, a műszaki létesítmények egyéb szerzői jogi felhasználása a szerző engedélyétől függ. Az 1973-ban kiadott kommentár, ,,A szerzői jog kézikönyve” (szerk. Benard A. és Tímár I.) nem tárgyalja a most vizsgált kérdést, de úgy tűnik hogy szerzői számára kézenfekvő volt az épület és a műszaki létesítmény szerzői jogi védelme: ,,az épület, az építmény és az egyéb műszaki létesítmény mint művészi alkotás egy tekintet alá esik a szoborral vagy a festménnyel...” (321. oldal). A szerzői jogi védelem jelentős mértékben erejét vesztené, értelmetlenné válna, ha csak a terveket védenénk, maga az épület viszont másolható lenne. Nem 7
