Lenkovics Barnabás - Székely László (szerk.): A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeinek gyűjteménye 2. 1978-1989 (Budapest, 1991)
V. A szerzői jog megsértése
A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság ítéletét részben megváltoztatta: megállapítja, hogy az V. r. alperes (a Magyar Filmgyártó Vállalat Közművelődési Stúdiók szervezeti egységének jogutódja) a „Lidérc” c. kisjátékfilm képi anyagát a ,,Haley” c. videoklipben jogosulatlanul használta fel és ezzel a felperesek szerzői jogát megsértette, az V. r. alperest a videoklip további felhasználásától eltiltja. Mellőzte az V. r. alperesnek 35.560,— Ft (Harmincötezer-ötszázhatvan forint) szerzői díj fizetésére kötelezését. Döntését a Legfelsőbb Bíróság a következőkkel indokolta: A szerzői jogról szóló 1969. évi III. törvény (Szjt.) 14 §-ának (1) bekezdése szerint ha a mű elkészítése a szerző munkaköri kötelezettsége és a munkáltató a munkaviszony tartalma alapján a mű felhasználására jogosult, a mű átadása a nyilvánosságra hozatalhoz való hozzájárulásának minősül, és a felhasználás joga az átadással szállt át a munkáltatóra. A munkáltató ezt a jogát a munkaviszony tartalma alapján meghatározott körben szerzi meg és csak a működési körén belül gyakorolhatja. A szerző a művet e körön kívül is csak a munkáltató hozzájárulásával használhatja fel, de a hozzájárulást a munkáltató csak alapos okból tagadhatja meg. A Szerzői jogi törvény végrehajtásáról szóló 9/1969. (XII. 29.) MM sz. rendelet (Szjt. V.) 10. §-ának (1) bekezdése szerint a felhasználáson az Szjt. alkalmazásában azt a folyamatot kell érteni, amely a művet vagy annak részletét a nyilvánossághoz közvetíti. Ez vonatkozik az átdolgozásokra, feldolgozásokra, és fordításokra is. A kifejtettekből következik: a munkaviszonyban alkotott művel kapcsolatban a munkáltatót a munkaviszony tartalma alapján megillető és az Szjt. V. 10. §-ának (1) bekezdése szerint értelmezendő felhasználási jog azt is jelenti, hogy a munkáltató a művet jogosult a működési körén belül alkotott más műben is megjeleníteni. A felperesek fellebbezése alapján vizsgálandó kérdés, hogy a M. Vállalatot a felperesek által munkaviszonyban alkotott ,,Lidérc” c. filmmel kapcsolatban megillető felhasználói jog gyakorlása a társadalmi rendeltetésének megfelelően történt-e. Az Szjt. 3. §-ának rendelkezése szerint azokban a kérdésekben, amelyeket ez a törvény nem szabályoz, a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit, a munkaviszonyt érintő kérdésekben pedig (14. §) a Munka Törvénykönyvének rendelkezéseit kell alkalmazni. A Polgári Törvénykönyv bevezető rendelkezései (Ptk. 2. §-ának (2) bek., 5. §-ának (1) és (2) bek.), és a Munka Törvénykönyvének az általános rendelkezései (Mt. 2. §-ának (2) és (3) bek.) egyaránt előírják, hogy a törvényben megállapított jogokat társadalmi rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, és tiltják a joggal való visszaélést. A joggal való visszaélésnek minősül — egyebek közt — a jog gyakorlása, ha az a jog társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra irányul, és a személyek (dolgozók) jogainak és törvényes érdekeinek csorbítására vagy illetéktelen előnyök szerzésére vezetne. 69
