Lenkovics Barnabás - Székely László (szerk.): A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeinek gyűjteménye 2. 1978-1989 (Budapest, 1991)

III. A közös mű

A megkeresésben feltett kérdésekre adott fenti válaszon túlmenően megfontolásra javasoljuk még az alábbi véleményünket:

A Heltai Jenő által írt versek önálló felhasználhatósága vitathatatlan, ezen alapult a Legfelsőbb Bíróság korábbi ítélete. Önmagában ebből szükségszerűen következik, hogy figyelemmel a Szjt. 4. § (1) bekezdésére, a versíró Heltai Jenő és a szövegkönyvet író Bakonyi Károly között csakis társszerzői kapcsolat állhat fenn. Ha ugyanis szerzőtársi kapcsolat lenne közöttük, úgy Bakonyi Károly a Szjt. 5. § (1) bekezdése alapján a versek önálló felhasználása (pl. kiadás, a versek eléneklése, hanglemezfelvétele stb.) esetén is követelhetné hozzájárulásának megszerzését, jogdíj fizetését, nevének feltüntetésével stb. A Szjt. 4. § (1) bekezdése szerint azonban a szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta, ez pedig az adott esetben kizárja a Szjt. 5. § (1) bekezdésének szerzőtársi kapcsolat megállapítását Heltai Jenő és Bakonyi Károly között.

A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Határozatának indoklásában az alábbiakat emelte ki.

A szerzői jogról szóló 1969. évi III. törvénynek (Szjt.) az 1978. évi 27. sz. tvr-rel módosított 5. §-a (2) bekezdése szerint ,,ha a közös mű önálló részekre szétválasztható, a társszezőket az egyes részekre önálló szerzői jog illeti meg”. E rendelkezés végrehajtásáról rendelkezik a 4/1978. (XII. 7.) KM sz. rendelet 1 §-ával megállapított 9/1969. (XU. 29.) MM sz. rendelet 3/A §-a, amely kimondja, hogy „Önálló részekre szétválasztható a közös mű, ha a részek egymástól elkülöníthetők, és önállóan is felhasználhatók (bemutathatok, kiadhatók)”.

A szakvéleményből megállapítható, hogy a felperes jogelődje által alkotott prózai szöveg elválasztható a versbetétektől és önállóan felhasználható, előadható. Ez azt jelenti, hogy a versbetétekhez kapcsolódó zenei résztől is elválasztható. Ezért a János vitéz c. dalmű alkotói nem szerzőtársak, hanem társszerzők, szerzői jogi igényüket önállóan kell elbírálni. Nem vitás, hogy a felperes jogelődjének, a szövegíró Bakonyi Károlynak a halálától 50 év már eltelt. Jogutódja tehát a Szjt. 15. §-a alapján szerzői díjra nem tarthat igényt.

47