Lenkovics Barnabás - Székely László (szerk.): A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeinek gyűjteménye 2. 1978-1989 (Budapest, 1991)
III. A közös mű
2. Mi a szerepük a versbetéteknek? Vannak-e olyan versbetétek, amelyek előbbre viszik a cselekményt, az adott cselekményrész hangulatának, illetve eszmei mondanivalójának, gondolati, vagy érzelmi tartalmának a kifejezését segítik elő? A válaszban külön kell foglalkoznunk azzal, hogy vannak-e olyan versbetétek, amelyek előbbre viszik a cselekményt és külön a kérdés többi részével. Kezdve az utóbbival mindenek előtt arra kell rámutatni, hogy minden zenés színdarabnál (opera, operett, daljáték) követelmény, hogy a dalszövegek megfelelően illeszkedjenek a szövegkönyvhöz úgy ahogyan az a kérdésben le van írva. A János vitéz esetében azonban téves lenne azt állítani, hogy a versbetétek, mintegy a szövegkönyvnek alárendelten, csupán a cselekményrész hangulatának, eszmei mondanivalójának, gondolati vagy érzelmi tartalmának a kifejezését segítik elő. Ugyanis a János vitéz sikerének, eszmei mondanivalójának és művészi értékének fő hordozója nem a szövegkönyv, hanem elsősorban a versek és a zene. Főleg éppen ezzel is magyarázható, hogy a gyakorlatban ugyan sűrűn fordul elő a versek önálló — vagy a zenével együttes, de mindenképpen a szövegkönyv nélküli — felhasználása. A cselekményrészleteket tartalmazó versbetétek: a) Az első felvonás harmadik jelenete azzal végződik, hogy Bagó — prózában — kihívja Duskát a gonosz mostoha házából abból a célból, — és ez az előzetesen elénekelt versbetétből tűnik ki —, hogy mint a falu legszebb lánya pántlikázza fel a csatába induló huszárok zászlaját, ugyanakkor Bagó dalban is megvallja Iluska iránt érzett szerelmét, bár erre előbb már prózában is célzott, b) az első felvonás tizenkettedik jelenteiében Jancsi hallva a mostohától, hogy a zsandárok keresik mert a nyája elkóborolt, Uuska kérdésére ezt mondja: ,,ha igaz (t.i. amit a mostoha állít) akkor nekem örökre befellegzett” (eddig minden prózában). Ezt követően a fináléban elhangzó dalban búcsúzik Jancsi Iluskától, azzal, hogy a huszárok közé áll, de visszajön érte és Uuska, szintén dalban, hűséget fogad Jancsinak, c) a második felvonás ötödik jelenetében a szövegkönyv szerint a francia király felajánlja Jancsinak fele királyságát és leánya kezét, de ezt Jancsi dalban utasítja el (,,Van egy vitéz, egy bátor nép S egy távol ország, A szülőhazám az, Ott élni jó, meghalni szép Csak oda vágyom, — íme, ez a válasz!”), d) a második felvonás hatodik jelenetében Bagó érkezik Iluska halálának hírével (próza), mire a francia királylány versben kéri Jancsit, hogy maradjon, de ő ugyancsak dalban így válaszol: „Nem maradok, nem egy percig se nálad” majd: „Nem kell nekem kincs, pompa, semmi, megyek Iluskám felkeresni, meglelem őt bármerre volna, megyek a mennybe vagy pokolba” stb. Az a) alatt hivatkozott versrészletről nem állítható, hogy előbbre vinné a darab cselekményét. 45
