Lenkovics Barnabás - Székely László (szerk.): A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeinek gyűjteménye 2. 1978-1989 (Budapest, 1991)
I. A szerzői jogi oltalom alatt álló mű
a fentiek szerint tehát nemcsak a szűk értelemben vett ipari üzemekre, hanem a mezőgazdasági üzemekre is vonatkozik. A műszaki rajz szerzői jogi védelem alatt áll, ha az nemcsak vonalakat és méreteket tartalmaz, melyek a konstrukcióhoz szükségesek, hanem a konstrukció bemutatása vonatkozásában egyben egyéni vonásokat is felmutat. Védelem alatt áll a műszaki rajz akkor is, ha olyan rajzról van szó, mely először ad formát a szerző által létrehozott alkotói konstrukciós gondolatnak. A tanács a külső szakértők írásos véleménye és személyes meghallgatása alapján megállapította, hogy a ,,Panoráma” kötetlen tartású tehenészet tanulmányterve mezőgazdasági létesítményre vonatkozik, és mint ilyen, a Vhr. 32. § (2) bek. értelmében műszaki létesítménynek tekinthető. A terv a tanács véleménye szerint eredeti és önálló jelleggel rendelkezik, megoldásai egyszerűbbek és olcsóbbak az ismerteknél, mégis a tartásrendszer olyan szükségletet elégít ki, melynek kielégítésére eddig nem volt lehetőség. A nagyállománynál alkalmazott mélyalmos eljárás, olyan eredeti konstrukciós gondolat, mely csatolt tervben kap először formát. A terv eredetiségére mutat, hogy az alkalmazott tartásrendszer az épületek és elrendezés tekintetében egységes egészet képez, és összhangban van az alkalmazott technológiai elemekkel. A konstrukciós megoldás eredetiségére utal továbbá annak egyszerűsége is, amelynek hatása költségekben és beruházási időmegtakarításban gazdasági eredményként is jelentkezik. Az 1970. évi 18. sz. tvr-ben kihirdetett, a Szellemi Tulajdon Világszervezetének létesítésére aláírt egyezmény és az Ipari Tulajdon Oltalmára Létesült Párizsi Uniós Egyezmény, valamint az 1969. évi II. törvény koncepciójában általában azok a know-how alkotások tartoznak a szellemi tulajdonhoz és ezen belül az ipari tulajdonhoz, melyek nem jutottak nyilvánosságra és felhasználásuk, illetőleg alkalmazásuk hasznos eredményt biztosít. Az ilyen know-how tartalmát tekintve nem képezheti szerzői jogi védelem tárgyát. Igen sok know-how azonban írásban vagy műszaki rajzban ölt testet, s az írásos formában megjelenő know-how kétségtelenül a műszaki irodalom kategóriájába tartozik. A műszaki irodalom szerzői jogilag értékelhető, amennyiben az önálló, eredeti jelleggel rendelkezik. A benyújtott know-how vonatkozásában a tanács tehát nem vizsgálhatja annak műszaki tartalmát, megállapítása csak arra szorítkozhat, hogy a műszakirajzban rögzített knowhow műszaki irodalomként értékelhető-e vagy sem. A tanács megállapította, hogy a létesítményhez mellékelt know-how leírása szakmai színvonalát tekintve műszaki tanulmánynak tekintendő, melynek alapját a benyújtott létesítményterv képezi. Ennek figyelembevételével a know-how leírás, mint eredeti jelleggel rendelkező műszaki tanulmány szerzői jogi védelem alatt áll. 25
