Lenkovics Barnabás - Székely László (szerk.): A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeinek gyűjteménye 2. 1978-1989 (Budapest, 1991)
I. A szerzői jogi oltalom alatt álló mű
7. Számítógépes program szerzői jogi oltalma V. Vállalat és B.P. közös beadványa Az eljáró tanács a Szerzői Jogi Szakértő Testület eddigi következetes jogértelmezése szerint úgy tekinti, hogy a software — mint szellemi alkotás — a szerzői jogi törvény hatálya alá tartozik függetlenül attól, hogy ezt a törvény végrehajtási rendeletének példázó jellegű besorolása expressis verbis nem mondja ki. A tanács egyrészt a rendelkezésre álló dokumentáció, másrészt a termék működése közbeni vizsgálata alapján a következő véleményt alakította ki: 1. Eredetiség. Az alkotás a szakmában élenjáró, hasonló rendeltetésű termékek tulajdonságainak ésszerű módon történő kiválasztása és továbbfejlesztése, valamint számos eredeti — főként a kapcsolati lehetőségeket biztosító — gondolat megvalósításával került kialakításra. A hasonló jellegű nagy rendelkezéseket, amilyenek például a lényegesen nagyobb konfigurációra készült MULTICS és UNIX, több lényeges sajátosságát hasznosították, de ezeket a sajátosságokat a programkészítés korszerű módszereit felhasználva eredeti módon integrálták. Különös tekintettel voltak az ember—gép kapcsolatot megkönnyítő — és sok rendszerből sajnálatosan hiányzó — ,,human interface” kialakítására. 2. Önállóság. Az alkotást szerzői olyan számítógépre dolgozták ki, amelv másfél évvel ezelőtt készült el és jelenleg még mind a szocialista, mind a tőkés piacon egyedi gyártmánynak számít. Ez a körülmény egyenesen megkövetelte az igen jelentős mértékű önálló fejlesztői munkát, különös tekintetettel a számítógépes rendszerhez csatlakozott aszinkron perifériák ésszerű kezelése miatt. (Az ezzel összevethető rendszerek jellegzetessége a szinkron perifériavezérlés.) Ezt a tényt alátámasztják a kernel önálló kidolgozásával, a szövegszerkesztő (editor) összefogott képemyőrekord- és karakter-orientáltságával, valamint a file kezelő rendszer periféria függetlenségével kapcsolatos tevékenységek. Hasonló jellegű rendszer létéről a szocialista országokban nem tudunk. 3. Alkotói jelleg. Az alkotók — a teljességre törekvés érdekében — a rendszer magját képező kernel, file- és könyvtárkezelő komponensek, valamint a nyelvi processzorokon túl számos más, a mindennapi életben szükségessé váló komponenst is (pl. makrók, parancsnyelv, adatbáziskezelés, asztali kalkulátor lehető-22 Ü.i. sz.: 33/1981. Peren kívül