Lenkovics Barnabás - Székely László (szerk.): A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeinek gyűjteménye 2. 1978-1989 (Budapest, 1991)

I. A szerzői jogi oltalom alatt álló mű

első lépéseként tekinthető az eredeti terv és befejező lépéseként a végleges sző­nyegalkotás, amelynek nemcsak a tervezésében, de a prototípus kialakítási folya­matában is a szerző végig részt vett. Ennek következtében a per tárgyát képező alkotás vonatkozásában kétféle tervről, illetőleg alkotásról beszélni nem lehet. Az eljáró tanács álláspontja szerint mind a 79 db szőnyeg önálló, eredeti alkotás. Megállapítható, hogy a szerző geometriai elemekből készített szőnyegeknél is (csík, kocka) más-más kompozícióval és ritmussal egymástól független önálló ter­veket hozott létre. így például a csíkos típusú szőnyeget váltogatott kockával díszí­tette, csíkkal és kockával készített felületet kever egymással stb. A fentiek alapján az eljáró tanács véleménye szerint a szőnyegtervek tartalmilag és formailag is önálló eredeti alkotások. Rámutatott továbbá arra is, hogy — a tervek szellemi színvonala jó, — az alapötletet pozitívnak kell értékelni, tekintettel arra, hogy az megfelel a műfa­ji követelményeknek, valamint napjaink környezetének esztétikai elvárásának, — a szőnyegek karaktere a felhasználói igény szerint differenciált, kihasználva a felhasználó kivitelezési lehetőségeit, — a tervek kivitelezéséhez felhasznált anyag nem befolyásolja a tervek minősítését, — a mintázat jellege tradíciókra épült a mai korszerű felhasználási megoldással, — a fentiek alapján a tervek megfelelő esztétikai szintet képviselnek. A ,,'Gyula 48”, ,,Ámor 3” és „Ámor 4” sz. alatt szereplő tervek koloritoknak minősülnek. A felperes által igényelt 2 500,— Ft/m2 tervezési díj összeget az eljáró tanács reális­nak tartja. Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperest 14 400,— Ft megfizetésére kötelezte, míg az ezt meghaladó keresetet elutasította. ítélete indoklásában megállapította, hogy az azonos szám alatt nyilvántartott szőnyegtervek koloritok, és ezért az alpe­res az általa elismert összegű díjat tartozik megfizetni. Az önálló tervek után pedig az iparművész a vételárral arányos (1,5 %-os) szerzői díjban részesült, amely magá­ban foglalja a tervezési díjat is, így e címen a felperes követelése nem alapos. Az elsőfokú ítélet megváltoztatása és a marasztalási összegnek 191.200,— Ft-ra való felemelése, valamint ezen összeg 3 %-nak megfelelő járulék megfizetése iránt a felperes fellebbezett. Kérte az alperes első- és másodfokú perköltségben való marasztalását is. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság alaptalanul tért el a Szerzői Jogi Szakértő Testület véleményében foglaltaktól, amikor azt állapította meg, hogy a 79 db szőnyegtervből 36 db kolorit volt és nem önálló alkotás. A felperes állás­pontja szerint a szakértői vélemény csak 3 db koloritot igazolt. Tévesnek tartotta az ítéletet amiatt is, hogy az önálló alkotásnak minősülő szőnyegtervekkel kapcso­latos tervezői díjigényt a bíróság elutasította. Kifejtette, hogy a szerződésen kívül 19

Next

/
Thumbnails
Contents