Lenkovics Barnabás - Székely László (szerk.): A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeinek gyűjteménye 2. 1978-1989 (Budapest, 1991)
X. A szerzői jog megsértésének jogkövetkezményei
Ebből az okfejtésből következik, hogy az üres hanghordozók forgalma után befolyt díj mind a szerzőknek, mind a velük együtt részesedő előadóművészeknek és a hangfelvétel-előállítóknak az arányos kárpótlására szolgál, a magáncélú másolások miatt keletkező — és ezzel ugyancsak arányos — érdeksérelmük miatt. Ez a következtetés indokolja végülis a jogszabályban írt jogosultak körének a meghatározását. Az alperes a jogszabályban írt felhatalmazása folytán, a befolyt üres hanghordozó-díjakból a hangfelvételt előállítóknak járó részt a beavatkozónak juttatta. A beavatkozó részesedésének jogosságát — kis mértékben — a felperes nem vitatta, állítva azonban, hogy nagyobb részben a felperes a jogosult, mert a másolások is nagyobbrészt a rádióműsorból történnek. Helyesen utalt védekezésében az alperes és a beavatkozó arra, hogy a felperest a magáncélú másolások miatt nem érte érdeksérelem és ezért kívül marad a jogszabályban írt jogosultak körén. A perben vizsgált időszakban a felperes nem volt olyan előállítója hangfelvételeknek, hogy vagyoni érdekeit a másolások elterjedése, akár közvetve is (arányosan) érinthetné és emiatt a külön díjazásra — akár részben is — igényt tarthat. A felperes által felhozott körülmények a műsorpolitika kialakításához tartoznak, és ezzel van összefüggésben az általa előállított hangfelvételek kiadásainak alakulása is. A jogszabály pedig nem a hangfelvétel előállításának ellenértékeként, vagy az emiatt felmerült kiadások térítéseként szabályozza a külön díjazás felosztását, hanem — a fentiek szerint — a magáncélú másolások hatásának kiegyenlítéseként. A Legfelsőbb Bíróság ezért a keresettel érintett időszakra vonatkozóan a felperes követelésének a jogalapján nem találta megállapíthatónak és az elsőfokú ítélet rendelkezését megváltoztatva a keresetet teljes egészében elutasította. Rámutat a Legfelsőbb Bíróság arra, hogy az elbírálandó keresetet a felperes 6. sorszámú beadványában — az eredeti keresetét módosítva, az 1983. évi időszakra vonatkoztatva, határozott összegű marasztalás iránti igényben jelölte meg. Az ítélet rendelkezése ezt az érvényesített követelést bírálhatta el. Nem tárgya a,pernek az érvényesített követelésen túl, a jövőre vonatkozó követelés jogalapjának eldöntése. 135
