Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 6. Matematikusok, az oktatás, a gépészet és a villamos vontatás alkotói, kiváló lisztvegyészek (Budapest, 1986)
Pénzes István - Dr. Gruzl Ferencné: Gruzl Ferenc
vasható még: a Szabadalmi Bíróság 1941. június 14-én tartotta meg jóváhagyó ,,zárt ülését”. Ami ezután következett, az már valójában formalitás. Nevezetesen: a találmány nyomtatva, 1S42. január 2. kelettel, a 128 879. magyar szabadalomként jelent meg. A szabadalom birtokában több ismertetés látott napvilágot, magyarázva, ismertetve a Laborográf működését és a műszer adta eredmények értékelését. Gruzl műszerének a működését és eredményeit általában a Hankóczy-ié\e Farmográf adataival vetette össze, ennek alapján magyarázta a kapott adatokat. Magyarázatainak lényege így summázható: Laborográffal (10. ábra) a kész tésztát vizsgálják. A Laborográf voltaképpen szakítógép, mely megméri a tészta nyújthatóságát és ennek az eredményét ún. laborogranib&n rögzíti. Végső soron a laborogram alakjából és területnagyságából következtethetünk egy sor dologra. így a búza értékeire, a liszt minőségi jellemzőire, a tésztából süthető kenyér tulajdonságaira. Farinográffal a készülő és kész tésztát dagasztás közben vizsgálják, e közben meghatározva a liszt vízfelvevő-képességét, majd a műszer választ ad arra, hogy a tészta hogyan viselkedik az állandó dagasztás közben. Az eredményt ún. /arinogramban rögzíti. Gruzl hangsúlyozta: műszerében egy-egy vizsgálathoz mindössze 20 g liszt szükséges. Eképpen már 50 g búza elegendő a minőség megítéléséhez. A csekély mennyiség különösen a búzanemesítésnél nagy előny. Valamely törzsnél már a kezdeti szakaszban megmérhetők a tulajdonságok. Azután a csekély mennyiség miatt az ,,őrlés” egyszerű háztartási mákdarálóval elvégezhető. Amilyen kevés a lisztigénye a Laborográfnak, éppolyan egyszerű a működése is. 20 g lisztből, 10 cm3 vízzel, 80 gyúrómozdulattal tésztát készítenek. Oly esetekben, amikor nagy pontosságra törekszenek és az egyéni mozdulatok esetlegességeit akarják elkerülni, gépi tésztakészítést is alkalmazhatnak. Erre a célra kis dagasztógépet szerkesztettek. A gépecske dagasztócsészéjébe 22 g lisztet öntenek, amelyhez 11 ml vizet csorgatnak. Ezután 90 másodperc alatt 120 dagasztókar-mozgással tésztát készítenek. Természetesen a vizsgálat további műveletei nem különböznek egymástól... Az előzőeket a mérés közvetlen előkészítése követi. Esetünkben — akár kézzel, akár géppel készített tésztáról van szó — a meggvúrt tésztát 50 mm és 11 mm falmagasságú fémkarikába helyezik (11. ábra); a fémkarika és tartozékai az ábra előterében láthatók. Megjegyzendő még, hogy a karika oldalfalában 4 db 0 7 mm-es furat van. Látható a rajzon a sorrendiség is. Nevezetesen, balról jobbra haladva, a készülék előterében elöl az alaptányér van. Ezt követi az oldalán kilyuggatott karikával és gombára emlékeztető dugatytyúval kiegészített alaptányér képe. Harmadikként a tésztával teli helyzet következik. Legvégül az a fedél szemlélhető, amely a tészta lenyomására szolgál. Hogy a műveletek mindig azonosak legyenek, mind az alaptányért, mind a karikát — a tészta lenyomása előtt — belisztezik. Mielőtt a fedéllel a tésztafölösleget kinyomnák a karikából, a fedelet is lisztbe mártják. A fedéllel ki-638
