Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 6. Matematikusok, az oktatás, a gépészet és a villamos vontatás alkotói, kiváló lisztvegyészek (Budapest, 1986)

Pénzes István - Dr. Gruzl Ferencné: Gruzl Ferenc

ták a magyar malmászat első tudományos egyesületét, a Magyar Molnár Céhet. Ebben a „Céh” megnevezés a szoros együvé tartozást óhajtotta kifejezni. Mind a megalakításban, mind a későbbi munkában Gruzl Ferenc egyike volt azoknak, akik legtöbbet tettek a molnárság egyesületéért. írt, oktatott, népszerűsítő- és tudományos előadásokat tartott és részt vett a szakmai vitákon. Erről számos közlemény tanúskodik a Molnár Céh által kiadott ,.Malomipari Szakismeretek Gyűjteménye” füzeteiben.

Gruzl az 1930-as években tevékenyen és nagy eredménnyel közreműködött a magyar búzatermesztés átszervezésében, a bánkúti búzák elszaporításában, a vetőmag-akciók létesítésében, fajtatermesztési kísérletek szervezésében, nem kevésbé a fajtaelismerő tanács létrehozásában és működésében. Nem véletlen tehát, hogy mind jobban kiteljesedett a kiváló minőségű búzák termesztésének irányzata. Egyre nagyobb és nagyobb feladatok hárultak a Gabona- és Lisztkísérleti Állomás alkalmazottaira. Hogy ennek terhét valamelyest csökkentsék, s rutinszerű feladatokat átadhassanak, Gruzl Ferenc hét vidéki búza- és lisztvizsgáló laboratóriumot szervezett. Később, a gabona vizsgáló-, nemesítő- és termesztő tudományos intézetek vezetőiből Szaktanácsot, az ún. ,,Gabonakísérleti intézetek vezetői értekezletét” szervezte meg. Jóidéig ennek mint titkára tevékenykedett.

1938-tól megszakítás nélkül részese volt a Földmívelési-, később a Közellátásügyi Minisztérium által kiadott gabona- és lisztforgalmi rendeletek szerkesztésének, illetve megalkotásának. Hasonló tevékenységet fejtett ki a Gabona- és Lisztkísérleti Állomás képviseletében a Budapesti Áru- és Értéktőzsde szakértő- és lisztjelleg-megállapító bizottságában. Később, amikor a tőzsde megszűnt, az illetékes minisztérium kebelében folytatta a gabona- és a lisztjelleg megállapítására vonatkozó munkát. A Külkereskedelmi Hivatallal együttműködve bevezette a ,,vámkülföldre” szállítandó összes búza minőségi vizsgálatát.

Az egyre gyarapodó és mélyülő szakismereteit azzal is elismerték, hogy külföldre utazó szakértők közé választották. 1935-ben malomipari szakemberekkel háromhetes tanulmányúton Németországban járt. 1936-ban Hamburgba küldték, hogy egy gabona-dohtalanító berendezésről adjon szakvéleményt. 1938 májusában — a hazai gabonatár ház-hálózat megszervezése és korszerű gépesítése érdekében — Angliában. Belgiumban, Hollandiában, Németországban és Svédországban járt. E tapasztalatok alapján készült el a gabonatárházak telepítésének országos terve. A következő esztendőben, 1939-ben, a Földmívelésügyi Minisztérium megbízottjaként, Svájcban megállapodásokat kötött gabonavizsgáló eljárások egységesítésére. 1940-ben Bécsben a lisztkeverő berendezéseket tanulmányozta.

Közbevetőleg megjegyzendő, hogy meleg barátság fűzte Jutassy Ödönhöz (1870—1945), a Molnárok Lapja tulajdonosához és főszerkesztőjéhez. Ezen túlmenően — egészen 1938. decemberéig, a zsidótörvény hatályba lépéséig, a Molnárok Lapja megszűntéig — tagja volt a lap szerkesztő testületének.

Gruzl Ferenc mindenkor nagy odaadással oktatott. Az egyetemtől a molnár-624