Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 6. Matematikusok, az oktatás, a gépészet és a villamos vontatás alkotói, kiváló lisztvegyészek (Budapest, 1986)
Pekár Zsuzsa - Pénzes István: Pekár Imre
00 (néhol hiányzik), 0, 1, 3, 4, 5, 6, 7, 8, SH, 8% és 9. A korpa kétféle úin. F (finom) és G (goromba).5’ 55 Major Bertalanné—Schneller Margit—Hernádi Norbert: Malom- és sütőipari laboratóriumi gyakorlatok. Budapest, 1956. 71...75. p. 56 D. W. Kent-Jones—E. F. Mitchel: The Practice and Science of Bread-making. Liverpool, 1962. 278. p. 57 Konrad Welser: Müller Lexikon. Wien, é.n. 134—135. p. 58 I. N. Maszlov és társai: Tyehnohimieseszkij kontroly hlebopekarnovo proizvodszva. Moszkva, 1966. 12-—13. p. 59 Szabó Aladár: Búzaminőségi vizsgálat a múltban és jelenben. Malomújság, 1936. február 1. II. évf. 3. szám., 8. p. 60 „Pékár Imre lisztvizsgálati módszerének szabadalma (1876-ban Nürnbergben, a malom- és sütőipar nemzetközi gép-, késztermék- és alkatrész-kiállításon a legnagyobb kitüntetést, aranyérmet és oklevelet nyert.) I. rész. Hárs- vagy juharfából készült, egyenletes vastagságú, 10,5” hosszú, 6” széles, 3” vastag fekete politúrral oldattal háromszor átitatott táblákra üvegsímítóval ráhelyezzük az összehasonlításra és vizsgálatra szánt lisztmintát. A föltett lisztet símítóval lesímítjuk, mégpedig gyenge nyomással, a simító némileg lengető mozgatásával egyenlő sűrűségűre nyomjuk, hogy összefüggő lisztréteget kapjunk. E lisztréteget, mely kb. 2 vonal (1 bécsi vonal = 2,19 mm) vastagságú, a simító éles szélével levágjuk, hogy 1—2” széles és 3—4” magas lisztcsík maradjon a táblán. Ily módon több (2—8) összehasonlításra alkalmas lisztcsík rendezhető el táblán, éles széleikkel egymás mellé illesztve. Hogy az így előkészített lisztmintákat szín- és korpamentesség nézőpontjából, egyenként vagy egymás között összehasonlítsuk, egyenlő vastagságúvá kell tenni, hogy hullámosság ne zavarja a felületet. Egyszóval, az éles határvonalakkal elkülönített lisztmintákat egyenletes megvilágításba kell helyezni, hogy a rájuk eső fényt egyenletesen verjék vissza. Hogy az utóbbit elérjük, nagyobb ,,polirüveget” kell használni. Ezzel azután, éles szélével előre fordítva, két kézzel fogva, kerülve a hozzáragadást, erős, hintázó, nyonyomó, de mindig előrehaladó húzó mozdulattal a lisztmintákat sima, domború felületűvé formáljuk. Eképpen a felületet egyenletesen világíthatja meg a fény. Már ezzel a száraz, optikus eljárással is, a látszólag egyforma lisztmintáknál, nagy különbségeket észlelhetünk, és valamely lisztnél mind a szín, mind a tisztaság már pontosan megállapítható. Kellő gyakorlattal és figyelemmel kísérve az eredményeket, könnyen meghatározhatók a következők: A tisztátalanság (héjrészecskék, idegen magvak és anyagok részei stb.) tulajdonságok; az őrlés módozata; a malom jó vagy kevésbé jó berendezése; a gépsor jó vagy éppenséggel rossz állapota; a szitaselymek állapota; végezetül ha az előzőeket figyelembe vesszük, akkor véleményt formálhatunk a molnárok szorgalmas vagy hanyag munkájáról. II. II. rész. A fentiekben leírt egyszerű és néhány perc alatt elsajátítható eljárás lényegében a szín és tisztaság általános ellenőrzésének módszere, de ugyanekkor a molnárok ellenőrzése is. Azonban van még eg\T fentiekre alapozott eljárás, mely minden jellemzőt még jellemzőbbé tesz, sőt ezenkívül a nyersanyag (búza vagy rozs) minőségéről is tájékoztat. E második eljárás tulajdonképpen .,reakciós eljárás”, mely kémiai anyagokkal való nagy számú kísérlet után abban gyökerezik, hogyr a leírt lisztmintákon pép képződjék. Hogy egyúttal ezt is elérhessük, a lesímított és derékszögben levágott lisztmintákat tartó táblát kb. 15” hosszú, 11” széles, 7” magas és kb. 5” mélységű vízzel teli edénybe mártjuk. A liszt lecsúszása elkerülendő, lehetőleg merőlegesen hatoljunk a vízbe, hogy a levegőbuborékok felszabadulhassanak, tehát némi, enyhe mozgás megengedett. Ha a merítés befejeződött, akkor a táblát 20—30 másodpercig a víz alatt tartjuk, majd a szélén fogva kiemeljük és hintázó mozdulatokkal többször leöblítjük. Miután a táblát ferdén leállítottuk és a be nem ivódott víz lecsorgott, a nedv es mintaszéleket levágjuk, így a minta repedés nélkül száradhat. Ehhez éles fakést használhatunk. 615
