Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 6. Matematikusok, az oktatás, a gépészet és a villamos vontatás alkotói, kiváló lisztvegyészek (Budapest, 1986)

Pekár Zsuzsa - Pénzes István: Pekár Imre

JEGYZETEK 1 Pékár János naplója 1803—1842 2 M. Tud. Akadémia It. M. 5290/46 3 Pékár Imre levele Emmához. Debrecen 1863. 08. 11. Böszörmény 1863. 08. 12. 4 Pékár Imre édesanyjához írt levele 1859. 11. 7. 5 Pékár Imre levele Emmához. 1863. 08. 8. 6 M. Tud. Akadémia It. M. 5290/46 7 Pékár Imre levele Emmához. Böszörmény 1863. 08. 12.: „Van Rozsnyó mellett egy kis falu SzaJócz és e nemes fészek szüli a még nemesebb gebéket és bátor kocsisokat, me­lyek a rozsnyói vászon fehérítőket szolgálják; van pedig nekik ősi szokás szerint egy hosszú szekerük melyet félkör formán fed egy éktelen ponyva. A szekér rendesen há­rom nyomorult gebe által vonatik — bőrük árával kecsegtetve — ilyen szekér most anyámé, melynek belső berendezése már nem ugyan egészen ősrégi, mert nincs oly teljes házikészlet rajta en miniatűr — hanem mégis belseje — legalább nekem — elég nevetséges — keresztbe zsákok, zsákok, tarisznyák, lábas és kulacs, csuprok stb. stb. Belől a teljes ágy-készleten, mely a hagyományos színű kék párnazsákban van, székel anyám, jelenleg egy 50 esztendős kisasszonnyal — ismered Zahn volt gazdaasszonya, Bulovich Zsuzsi ki látogatóban volt Debreczenben és ezúton szándékszik visszatérni — ott van még tovább anyám szobaleánya —— végre elől ülök én a kocsissal, ha látnád ezt a furcsa karavánt életem Emmám, jót mosolyognál rajta, de nem is kívánom hogy lásd épp oly kevéssé mint kívánom, hogy lássanak angol barátaim!” (Megjegyzés: Ebben az időben a vászonfehérítés Rozsnyó egyik specialitása volt.) 8 Pékár Imre levele Emmához. 1864. 02. 11. „A ház a legnagyobb forgalom helyén a piaczon van, egész Debreczenben ismeretes, mert a Dragota család egyike a legrégibb nagykereskedői családoknak és az itteni tár­saság — ha ugyan itt társaság van — créme-jéhez tartozik; lakásom két egymásba nyíló egy utcai és egy udvari szobából áll, melyekben előttem a híres portraiteur Lat­­kóczi volt elhelyezve. Midőn megérkeztem a szobák üresek voltak s én sajnálkoztam — mondva, hogy most nem szándékszoin bútorozni magam. Válaszul egy más (olvas­hatatlan) ígértek meg. En tehát elhatároztam magam ide jönni s mint mondván XX/n - én estve el is jöttem. Mi nagy volt csodálkozásom, midőn belépve a legfinomabb ágyat mosdóeszközöket találtam! Igen szíves emberek. Apa, anya elhaltak, a két szép ma­gyaros alakú huszár dolmányú fiatal ember s ezek sógora növelli nekik az üzletet, de fenn pedig a legöregebb testvér mellett két eladó leánykisasszony hordja a kormány­­pálcát... ... Náci bácsi a legöregebb fiatalember, aki engem „Domine Spectabilis”-nek nevez, nagyon szíves ...”...etc. 9 Blum János 1833 óta hajómalmokon dolgozott a budai parton és 1836 óta a budai molnár-céh mestere volt. Gőzmalmát 1856-ban állította üzembe a Vízivárosban. (Ta­­káts Rózsa szakdolgozatából.) Werther Frigyes mint gépkészítő kezdte pályafutását és számtalan egyéb vállalkozása mellett kitűnően felszerelt malmot épített Budán. Az egyedüli tőkés vállalkozók a budai malomiparban az 1850-es évek elején bevándo­rolt Barber testvérek voltak, akik mellett valószínűleg sógoruk, Klusemann képviselte a malomszakmát. Ok építették Buda legkorszerűbb és legnagyobb malmát. [59. 343— 44- PP-] Haggenmacher Henrik (1827—1917) mint svájci molnár fia malomiparban végezte tanoncéveit és önállósítását megelőzően 9 éven át mint alkalmazott dolgozott külön­böző városokban, végül Barber és Fiai malomban Budán, mint főmolnár. Önálló műkö­dését először mint malombérlő kezdte, majd 1862-ben építette első gőzmalmát a Li­pótvárosban és ezt követte a többi. Öccse Haggenmacher Károly (1833—1921) ipari­­iskolát végzett, tanoncéveit malomiparban és finommechanikai üzemben töltötte. Ön­álló szerepét régi malmok vásárlásával, felújításával kezdte, majd mint terményke­reskedő működött Svájcban. Ilyen gyakorlattal 1863-ban jött végleg Pestre, ahol elő­ször mint főmolnár dolgozott, majd az Első Budapesti Gőzmalom RT-nél műszaki és kereskedelmi igazgatóvá lépett elő. Végül korszakalkotó találmányai révén a társulat egyik főrészvényese, vezérigazgatója és elnöke lett. [77. 77. p.] 607

Next

/
Thumbnails
Contents