Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 6. Matematikusok, az oktatás, a gépészet és a villamos vontatás alkotói, kiváló lisztvegyészek (Budapest, 1986)

Pekár Zsuzsa - Pénzes István: Pekár Imre

2. 8z. próba. Az előző 4. és 5. számú őrlet lisztjéből a következő minta-választékot állítottam össze:

4 összekeverés nélkül

e jel

400

100

a jel

^r

5~

300

200

d jel

~T~

5

200

300

h jel

4

5

100

400

k jel

"T~

500

9 jel

5~

És az így megjelölt mintákat átadtam annak az alkalmazottnak, aki nálunk a liszt vizsgálat megbízottja, azzal az utasítással, hogy azokat egymáshoz viszonyítva, majd éterrel és vízzel kezelve a saját rendszere szerint vizsgálja meg. Pékár úr viszont közben saját eljárása szerint vizsgálta a mintákat.

Megjegyzendő, hogy sem a mi alkalmazottunk, sem Pékár úr nem ismerte a lisztkeverés módozatát és a minta-választékot.

A Pekár-féle módszer ezt az összevetést is fényesen kiállta. Vizsgálata tökéletesen mutatta a keverési arányok adta színkülönbözetet, az egyes minták között lévő színkülönbség kitűnően megmutatkozott.

Egészen más a helyzet a mi eddig alkalmazott módszerünkkel. Ez alkalomról alkalomra nagy hibalehetőséget tartalmazott, mert a színkülönbség nem volt kiütköző.

3. sz. próba. Bár teljesen meg voltam elégedve az előző összevetéssel, továbbmenve az alábbi keveréseket alkalmaztam, újabb próbaként:

300 200 350 150 400 100 450 50

45454545

Ezek a keverékek egymásután következő 0,1 lisztszámmal különböztek egymástól. Pékár úr még e alig árnyalt különbségeket is elég biztonságosan kimutatta módszerével.

Mégegyszer hangsúlyozom, hogy az 1., 2. és 3. sz. próbánál egy-egy őrletből származó, egy és ugyanazon tulajdonságú liszteket kevertem össze.

4. sz. próba. Ennek során adott őrletből, de különböző őrleményekből származó liszteket hasonlítottunk össze. Mégpedig a 2. töret lisztjét és az 1. gorombadara-felbontó lisztjét. Szemre, liszt liszt mellett, alig észleltünk különbséget. Ám a Pekár-féle módszerrel meglepő eltérést észleltünk. Az első liszt színe vizsgálat után határozottan vörös; a másodiké viszont kifejezetten szürke.

575