Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 6. Matematikusok, az oktatás, a gépészet és a villamos vontatás alkotói, kiváló lisztvegyészek (Budapest, 1986)

Pekár Zsuzsa - Pénzes István: Pekár Imre

1. A simító (d e f) formája és anyaga.

2. A nagyobb üvegsimító (abc) formája és anyaga.

3. A tábla, a le vágó-eszköz és vizes edény alkalmas kiképzése, ezek alkalmazása.”

Az eredeti, német nyelvű szabadalmi leírásban az alábbi igénypontok (1. a 18. ábrán) át vannak húzva. Mi azonban a teljesség kedvéért ezeket is közöljük:

,,Az eljárást illetó'en a következőkre igénylem a saját találmány megállapítását :

4. Az eljárás általános alkalmazása, mint ahogy azt a fentiekben leírtam, de különösen:

a) a simítóval keltett azon hatás, mellyel a lisztcsíkokat egyenletes és egyenlő tömörségűre nyomja;

b) a domború, sima lisztfelület előállítása himbáló nyomássá és simítással;

c) a közönséges vagy desztillált vízzel feltöltött edény használata és a lesimított minták előírásos vízbe mártása;

d) kén- vagy salétromsav adagolása a vízbe, hogy a lisztben lévő epidermiszdarabkákat jobban láthassuk.

Bécs, 1876. április 10. Pékár Imre s. k.

A fenti törléseket sajátkezűleg végeztem Pékár Imre részére.

Bécs, 1876. május 31. A meghatalmazott: Winkelmann

Előttem: Dr. Urbantsik (olvashatatlan keresztnév) ’76/V/31.

Eddig a nagyjelentőségű szabadalom eredeti leírása!

A szabadalomnál azonban sokkal részletezőbbek azok a röplapok, melyeket jó néhány utalás szerint 29 nyelvre lefordítottak60. Ezek egyikéből (21. ábra), a német nyelvűből, például, megtudhatjuk, hogy Pékár Imre látszólag lényegtelen megfigyelésekből kiindulva, évekig tartó, céltudatos kísérletekkel és alapos vizsgálatokkal tett szert liszt vizsgálatának pontos kiindulópontjaira.

Az árról is tájékoztat a röplap. Eszerint valamely malom évi teljesítőképessége volt a mérvadó. Mégpedig — a szabadalom egyszer s mindenkorra szóló megvásárlásaként — minden vámmázsa (= 50 kg) évi malomkapacitás után 0,1 osztr. értékű krajcárt kellett fizetni. Amennyiben a malom 100 000 vámmázsa/év nagyságú volt, úgy 100 osztr. értékű forint illette meg a feltalálót.

A röplap számos használó véleményét közölte. Legérdekesebbnek Haggenmacher Károly (1835—1921) véleménye tűnik, ez — Pékár Zsuzsa fordításába — a következő:

,, Vizsgálati jegyzőkönyv Pékár lisztvizsgáló eljárásáról.

1. sz. próba. A 4. és 5. számú friss őrletű lisztből mintát véve, és ezeket egymással összehasonlítva, mint ismeretes, lényegtelen színkülönbözetet észlelünk.

Ezzel szemben Pékár úr eljárása szerint tett próba jellegzetes színkülönbözetet mutat.

569