Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 6. Matematikusok, az oktatás, a gépészet és a villamos vontatás alkotói, kiváló lisztvegyészek (Budapest, 1986)

Pekár Zsuzsa - Pénzes István: Pekár Imre

megvizsgálására és összehasonlítására”. Kelt: 1876. július 26. Adatai: Főlajtstr. X. kötet, 663. lapszám, X. osztály.

A szabadalomnak kétségkívül lehet magyar leírása is. Ezt ma nem ismerjük. A Bécsből megszerzett német nyelvű leírást (17. és 18. ábra) Pékár Zsuzsa ültette át magyarra; ez az alábbi:

,,Pékár Imre különféle lisztek vizsgálatára és összehasonlítására szolgáló sajátos készülékének leírása.

Az összehasonlításra szánt lisztet üvegsimító (19. ábra) segítségével (d, e, f) tetszés szerinti méretű, de föltételezetten 10,5” hosszú, 5,5” széles, 4” vastag, fekete politúrral háromszor átkent, hárs- vagy juharfából készült táblán (g, h) lesimítjuk és ízlés szerint, például 1—2” széles és 3—3,5” magas csíkra vágjuk.

Ezzel az eljárással több összehasonlításra szánt lisztet illeszthetünk egymás mellé.

Az így előkészített lisztcsíkokat azután nagyobb üvegsimítóval (20. ábra) (a, b, c) részben vonó, részben nyomó, de lényegében erős himbáló, nyomó simítással egyenletesen sima felületűvé tesszük.

Az eredmény némileg domború, sima lisztfelület, melyet a ráeső fény egyenletesen világít meg.

Már ennél a száraz eljárásnál is nagy különbség mutatkozhatik meg, és mind a színbeli különbség, mind a lisztek tisztasága pontosan megállapítható.

Ha azonban a különbségeket növelni és pontosítani akarjuk — egyben feleletet kapva a lisztek minőségére is —, akkor a lesimított, derékszögben egymás mellé illesztett lisztcsíkokkal teli táblát megfelelő nagyságú edénybe mártjuk, amelyben kb. 4” mélységű közönséges vagy desztillált víz van.

Különleges vizsgálatoknál, melyeknél a lisztben lévő epidermisz (héjrészecskék) kimutatása a cél, 5% kén- vagy salétromsavat adagolok a vízbe.

A liszt lecsúszásának elkerülésére azon kell igyekezni, hogy a táblát lehetőleg merőlegesen mártsuk a vízbe, ezáltal a levegőbuborékok felszabadulnak, majd 15—30 másodperc múlva óvatos himbáló és öblítő mozdulatokkal kiemeljük a próbát, végül a tábla ferde tartásával lecsorgatjuk a fölösleges vizet.

Ezzel a próba befejeződött, de hogy a lisztpép repedés nélkül száradjon, szükségessé válik az, hogy a széleket éles tárggyal (ik) levágjuk, így ezek száradás közben nem ragadnak a fához és a felület egyenletesen összehúzódhat.

Már vizes állapotban is észlelhető, a különben látszólag teljesen egyforma liszteknél, a minőségek rendkívül nagy különbsége, melyeket a száradás még jobban érzékeltet.

Ezek alapján az eljárásom értéke az, hogy megítélhető a búza- és a félkészáru minősége, az őrlési eljárás alapján a malom tökéletes vagy kezdetleges volta, a hanyag molnármunka és a gépezet ki nem használása, továbbá megállapítható az őrlemény típusa, a tisztasága, valamint a minőségek különbségei.

A fentiekben leírt eszközöket illetően a következőkre igénylem a saját találmány megállapítását:

568