Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 6. Matematikusok, az oktatás, a gépészet és a villamos vontatás alkotói, kiváló lisztvegyészek (Budapest, 1986)

Pekár Zsuzsa - Pénzes István: Pekár Imre

viták folytak. Köszöntem végzetemnek, hogy magyar vagyok és a beszéd, a debatte nem idegen előttem, mert az elért és kiérdemlett eredményt országom számára meg is kellett védenem. Szegény jó édesanyám hogy gondoskodott Bécsben 1855-ben hogy franciául megtanuljak, neki köszönhetem, hogy becsülettel megálltam a helyem. A féltékeny önző franciák, heves elleneim a zöld asztalnál magok proponál­ták a „Chevalier de légion d’honneur” kitüntetésre és ez jól esett mivel tán az egyedüli magyar vagyok a kinek kitüntetése a franciák ajánlatára lett kez­deményezve.” A párizsi világkiállításra Emma is kiutazott két fiával, hogy rö­vid időre együtt lehessen a család. A kiállítás után Pékár Imre 1878. 11. 25-én a következőket írja Rozsnyóra: „A későbbi időt Párisban pátensem értékesítésére fordítottam, felállítottam egy General ágenst, egy francia nagykereskedőt; találmányom két lisztbörze és a (olvashatatlan) hivatalában el lett fogadva — de jövedelmezősége csekély, bizonytalan és lassan haladó . . . Most pár napra itthon vagyok, azután ismét Londonba megyek, honnan januárban térek vissza.” Majd 1878. 12. 30-án keserűen írja: „Elutazásom ezúttal elmaradt, nem azért hogy tán oly szerencsés lettem volna állásra szert tenni. A találmány értékesítése érdekében Pékár Imre különböző francia városok­ban tartott előadást. Két ilyen meghívó maradt fenn, az egyik 1878. 09. 29-én kelt és Lille város (7. ábra) „Bellevue Hotel”-jába hívta meg az érdeklődőket, a másik pedig 1878. 10. 05-én Chartres-be hívta össze a szakértőket. A doku­mentáció szerint a találmány vételára Franciaországban 100 Frs-t tett ki plusz 15.— Frs a hozzávaló felszerelésért. A magyar király 1878-ban Pékár Imrét a párizsi világkiállításon szerzett ér­demeiért Ferenc József-renddel tüntette ki, a francia kormány pedig a liszt­finomság mérésének módszeréért a Légion d'honneur lovagja címmel jutal­mazta. Pékár Imre 1879-ben a párizsi világkiállításon szerzett tapasztalatok és dokumentáció alapján mélyenjáró kutató munkába fogott, melynek alapján összefoglaló művét: ,,Földünk búzája és lisztje” címmel 1880-ban befejezte és 1881-ben ki is adta. A könyv „úgyszólván a búza tudományos monográfiáját adja s mindenekfelett a magyar Alföld aczélos búzájának emel monumentu­mot : „Aere perrennius”22. Végcélja, hogy felhívja a figyelmet a Magyarországon létesítendő közraktárak nemzetgazdasági szempontból való rendkívüli fontos­ságára. A M. Tudományos Akadémián található feljegyzések szerint Pékár Imre 1876-ban a „híres Thanhoffer professzor laboratóriumában” dolgozott, Lencz Ödön felsőipari igazgató pedig 1913. 07. 09-én kelt Pékár Imréhez intézett, könyvét [36] kísérő levelében arra az időszakra hivatkozik, amikor a Műegye­temen, Pilch Ágoston tanszékén folytatott kutatásaival kapcsolatos kísérle­teket. 1879-ben nagy öröm érte a Pékár családot: Emma szép, egészséges kislány­nak adott életet, akit Alice névre kereszteltek. 538

Next

/
Thumbnails
Contents