Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 6. Matematikusok, az oktatás, a gépészet és a villamos vontatás alkotói, kiváló lisztvegyészek (Budapest, 1986)
Dr. Kozák Imre: Sályi István
1948-ban megírta előadásainak jegyzetét [11]. Főiskolai előadásait 1950-ig tartotta. Még Budapesten, az 1948/49-es tanévben, a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Általános Mérnöki Karán a Mechanikai Tanszék keretében is tartott előadásokat a Mechanika című tantárgyból. A Mérnöki Továbbképző Intézet rendezésében kristálytiszta logikával felépített, nagy érdeklődéssel kísért előadásokat tartott. A „Lengéstan” című tanfolyamon a lengéstan alapvető kérdéseiről 1945-ben, ,,A vektorszámítás elemeiről” 1952-ben Budapesten, és ugyanebben az évben, de már Miskolcon a „Tengelyek méretezéséről, lengéstani kérdéseiről”. 1949-ben elfogadta a felkérést a Miskolcon 1949 augusztusában alapított Nehézipari Műszaki Egyetem ugyanekkor alapított Mechanikai Tanszékének vezetésére és megvált a Szabadalmi Bíróságtól. Ezzel le is zárult Sályi professzor munkásságának első, 1923-tól 1949-ig tartó ún. budapesti szakasza, és kezdetét vette munkásságának második, 19747ben bekövetkezett haláláig tartó, túlnyomórészt a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemhez, Miskolc városához és Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez kötődő, kereken 25 éves ún. miskolci szakasza. Sályi professzor kialakult erős egyéniségként, határozott oktatási célkitűzésekkel érkezett Miskolcra. Életének előző, budapesti szakaszában megszerzett tudományos felkészültsége, gépészmérnöki tevékenysége, műszaki egyetemi és műszaki főiskolai oktatási tapasztalatai, pedagógiai és jogi érzéke alapján, a benne rejlő szervezőkészségét latba vetve kiapadhatatlannak tűnő energiával és tenniakarással, a saját és a mások munkája iránti magas erkölcsi mércével, közvetlen emberi magatartással, szívének és agyának minden erejével munkálkodott igen-igen sok területen. Tevékenysége oly sokrétű és egymásbafonódó volt, hogy szinte lehetetlen rendszerezni. Jelen tanulmány úgy próbálkozik e feladat megoldásával, hogy külön áttekintést ad a III. fejezetben tudományos munkáiról (együtt a budapesti és miskolci szakaszhoz tartozókról), a IV. fejezetben pedig a mechanika műszaki egyetemi oktatásához kapcsolódó tevékenységéről, míg munkásságának többi területét — az életrajzi adatokba ágyazva — a következők mutatják be. Sályi professzor miskolci működésének adataihoz a már említett Sályi emlékkötet [6] mellett kiváló források „A Nehézipari Műszaki Egyetem húsz esztendeje” és „A Nehézipari Műszaki Egyetem harmadik évtizede” című 1970-ben [9], illetve 1981-ben [10], sajnos csak kis példányszámban, kéziratként megjelent dokumentumkötetek. Mindkettőt Dr. Terplán Zénó professzor állította össze, aki szintén 1949-ben, megalapításakor kezdett dolgozni a Nehézipari Műszaki Egyetemen, mint a Gépelemek Tanszéke vezetője és aki benne élve az egyetem életében (hosszú ideig rektorhelyettes és dékán is volt) annak igen jó ismerője és egyúttal fáradhatatlan krónikása, jelenleg is. 410
