Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 6. Matematikusok, az oktatás, a gépészet és a villamos vontatás alkotói, kiváló lisztvegyészek (Budapest, 1986)
Dr. Romvári Pál - Dr. Béres Lajos: Zorkóczy Béla
mindegyike eddig tíznél több kiadást ért meg, mindkét műszaki egyetem hegesztő-szakmérnöki oktatásában felhasználást nyert, s egy részük még jelenleg is forgalomban van. Közben 1960. június 4-én az NME — kandidátusi fokozata alapján egyetemi doktorrá avatta — s 1962-ben oktató-kutató és mérnöknevelő munkája alapján a „Szocialista Munkáért” kitüntetésben részesült. 1960—>70 között az MTA Nehézgépészeti Tanszéki Munkaközösség vezetője is, amelynek keretében Dr. Sályi István professzorral együtt nagyjelentőségű problémákat old meg hegesztett szerkezetek méretezési kérdéseivel kapcsolatban. 1960—65 között több ízben tartott előadást külföldi hegesztési konferenciákon Csehszlovákiában, NDK-ban, Franciaországban és az NSZK-ban. és a KGM megbízásából a Kínai Népköztársaságban is járt. Kínából hazatérve jelentkezett először betegsége, figyelmeztetésül a szív nála is behatárolt véges teljesítőképességére. Szerencsés felépülése után addigi jegyzeteinek átdolgozásával hozzáfog a ,,Metallografia és anyagvizsgálat” c. 42 ív terjedelmű tankönyvének megírásához, amely 1968-ban jelenik meg, s 1971-ben, 1975-ben, majd 1982-ben újabb kiadásokat ér meg (11. ábra). A könyv előszavából érdemes idézni a szerző gondolatait: ,,A tankönyv oktatási célja, hogy a Nehézipari Műszaki Egyetemen a gépészeti szakok hallgatóit bevezesse a szerkezeti anyagok ismeretébe. Korunk tervezőmérnökét mindennapi munkája az elé az állandóan visszatérő feladat elé állítja, hogy a legkülönbözőbb és egyre fokozódó igénybevételekkel szemben helytállni hivatott szerkezeteihez megfelelő anyagot válasszon . . . A ma és a jövő mérnökének olyan anyagismeretre van szüksége, amely az anyagok nagy számát rendszerezéssel kevés számú csoportokra szűkíti, tulajdonságaik változását pedig lehetőleg minél szélesebb körben érvényes törvényszerűségekkel le vezethető vé teszi. A „Metallográfia és anyagvizsgálat” tananyagának összeállításánál ilyen oktatási célkitűzés vezetett . . . Nem volt célom, hogy fémfizikát oktassak. Megelégszem azzal, hogy a könyv olvasóit fémfizikai szemlélet útján ismertessem meg a fémes anyagokkal, tulajdonságaikkal és azok változásával. A tankönyv tematikájának eredeti összeállításában önkéntelenül is hatása alatt álltam ipari munkásságom során szerzett tapasztalataimnak . . . Talán ennek a következménye az, hogy a könyv anyaga nemcsak a jövő gépészmérnökeinek szól, hanem hasznos ismereteket tartalmaz az iparban dolgozó gépészmérnökeink továbbképzésére is.” Ez az előszóból idézett gondolatsor még kiegészíthető a Max-Planck-Institut für Eisenforschung professzorától, Dr. A. Rose-tól érkezett levélrészlettel: „Különösen megkapott a metallográfiának az anyagvizsgálattal való kapcsolása, mert úgy hiszem, hogy a most kezdődő kvantitatív metallográfia segítségével végre eljutunk oda, hogy a szövetek meghatározott fáziselrendezéseinek és tulajdonság változatainak okozati összefüggéseit megértsük". 388
