Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 6. Matematikusok, az oktatás, a gépészet és a villamos vontatás alkotói, kiváló lisztvegyészek (Budapest, 1986)
Dr. Romvári Pál - Dr. Béres Lajos: Zorkóczy Béla
hegesztésekor az ún. ausztenites előmelegítés az optimális, kisebb tömegű szerszámok javításánál és az ún. takarékkivitelű szerszámok készítésénél pedig az egyszerű előmelegítés ajánlatos. A hazai elektródokra a Vasipari Kutató Intézetben folyó kutatásai közben kidolgozta — az egy varratos, — az egytömegű, salakolás nélküli, — a rézgyám mellett szakaszosan végzett és — s horonybarakás módszerével végrehajtott felrakóhegesztések technológiáját. A Nehézipari Műszaki Egyetem Mechanikai technológiai Tanszékén végzett kutatómunkája eredményeként pedig kialakult egy olyan egyszerűsített hőkezelő eljárás, az ún. egyszerű kikeményítés, amely a gyorsacéllal felrakott egyélű szerszámok ipari elterjedése előtt újabb perspektívákat nyitott. Az egyszerű kikeményítés gazdasági jelentőségére az alábbi meggondolások mutatnak rá: 1. A gyorsacélok nagy hőmérsékletről való edzése sok selejtet okoz. 2. A selejt elkerülésére az iparban kisebb hőmérsékletről végzik az edzéseket is, ezért nem érik el az optimális keménységértékeket. 3. Az edzés nagy hőmérsékletre fűthető szilitrudas vagy kétkamrás gázedző kemencét igényel. 4. A nagy hőmérséklet pontos mérésére nem minden üzem van berendezve. 5. A finom vágóélek túlhevülése az 1250 °C-on való edzésnél még a leggondosabb eljárással sem kerülhető el. Mindezeket a hibaforrásokat, selejtokokat, berendezési hiányokat kiküszöböli, a takarékos gyorsacél szerszámok készítését megkönnyíti az egyszerű kikeményítés, minden olyan szerszám gyártásánál, amelynek élkiképzésénél a forgácsoló eljárás köszörülésre korlátozható. Ez az eljárás növeli a takarékos gyorsacél szerszám készítésének termelékenységét, és a hibaforrások csökkentésével automatikusan biztosítja a szerszámok jó minőségét. Érdeme még ennek az eljárásnak az, hogy kiterjeszti a gyorsacél kések gyártásának a lehetőségét minden olyan vidéki üzemre, gépállomásra, amelynek van egy jó hegesztője, hegesztődinamója és egy 600 °C-ig fűthető kemencéje. Eredményeit az izotermás és a folyamatos hűtésre érvényes átalakulási diagramok használatával érte el; beszámolóiban, előadásaiban és jegyzeteiben e technológiát ezekkel alátámasztva magyarázza, ismerteti (6. ábra). Munkásságát bel- és külföldön egyaránt elismerik [4]; s elsősorban a hegesztéssel kapcsolatos fejlesztő munkájáért [5] egymás után kapja a meghívásokat konferenciákra, szaktanácsadásra. 1954 szeptemberében előadásokat tart Pozsonyban és Smolenicében a 4. Országos Hegesztéstechnikai Konferencián. 1954 októberében Lipcsében tart előadást Hegesztési Konferencián, és ezt követően delegáció élén a hallei Központi Hegesztéstechnikai Intézet (ZIS) kutatómunkáját, a Kjellberg Hegesztőgépgyárat, Rostockban és Stralsundban 381