Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 6. Matematikusok, az oktatás, a gépészet és a villamos vontatás alkotói, kiváló lisztvegyészek (Budapest, 1986)

Dr. Romvári Pál - Dr. Béres Lajos: Zorkóczy Béla

Zorkóczy Béla gépészmérnök, Kossuth díjas egyetemi tanár, a Nehézipari Műszaki Egyetem Mechanikai Technológiai Tanszékének szervezője; a hőkezelés és hegesztés [elméletének és gyakorlatának meghonosítója és továbbfejlesztője; az elektródagyártás úttörője; e tudományterületek kiváló oktatója.

I. Dr. Zorkóczy Béla professzor életének fontosabb adatai

Született: Moson-ban (a mai Mosonmagyaróvárott) 1898. március 27-én.

Elhunyt: Budapest, 1975. november 18-án.

Apja: Zorkóczy Béla magántisztviselő (meghalt 1909-ben).

Érettségizett: a Magyaróvári Piarista Gimnáziumban 1916-ban.

Öten voltak testvérek.

1. Árpád a legidősebb, oki. közgazdász. A doberdói harctéren szerzett betegségben 1922-ben meghalt.

2. Zoltán általános mérnök. A II. világháborúban, Budapesten az ostromnál gránátrepesz találta el oly súlyosan, hogy sérülésébe belehalt.

3. A következő gyermek Béla volt.

4. Lajos agrármérnök, nyugdíjas, jelenleg Budapesten él.

5. Ödön általános mérnök. 1943-ban motorkerékpár-baleset áldozata lett.

Zorkóczi Bélát érettségi után azonnal behívták katonának és a frontra került. Háborús kitüntetései: Károly csapatkereszt és bronz vitézségi érem.

A háború befejezése az olasz fronton érte, ahol hadifogságba esett. Egyetemi tanulmányainak megkezdésére csak akkor gondolhatott, amikor a hadifogságból 1919-ben hazatért.

Édesanyja állása révén — aki szerény körülmények között nevelte fiait — a budapesti Tanítók Házában lakott, és jó tanuló lévén bizonyára ösztöndíjakban részesülhetett.

A budapesti kir. József Műegyetemre 1920-ban iratkozott be és 1924. november 13-án jó minősítéssel gépészmérnöki oklevelet szerzett (8368. sz.). Közben mint egyetemi hallgató, 1923-ban részt vett a római Nemzetközi Diákkongresszuson.

1924—1932 között először egyetemi tanársegéd, majd 1933-tól adjunktus a műegyetem Mechanikai Technológiai Tanszékén Rejtő Sándor, majd Hisángyi Vilmos professzor vezetése mellett. A tanszéken faipari, papíripari, hegesztéstechnikai és anyagvizsgálati területen képezte magát.

1930-ban jelent meg első tanulmánya .,A hegesztés technológiája és korszerű alkalmazásai” címen, a Magyar Anyagvizsgálók Közlönyében. A hegesztés

363