Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 6. Matematikusok, az oktatás, a gépészet és a villamos vontatás alkotói, kiváló lisztvegyészek (Budapest, 1986)
Dr. Szénássy Barna: Bolyai Farkas
Az eddigi tanulmányokra, valamint a folyamatban lévő vizsgálatokra való tekintettel úgy gondolom, hogy Bolyai Farkas ebben a tárgykörben meglepően eredményes és korának színvonalát messze meghaladó munkát végzett, s így nevének említése műszaki nagyjaink között nemcsak kívánatos, de szükséges is. * IV. A matematika és a geometria alapjaihoz tartozó gondolatai E dolgozat terjedelme nem teszi lehetővé, hogy Bolyai Farkas sokirányú munkásságának mindegyikével foglalkozzam, a rövidség áldozatául esik például figyelemre méltó drámaírói tevékenysége. Annak igazolására azonban, hogy a nyelvészetnek, és ezzel összefüggően a nyelvújítási mozgalomnak is érdemes harcosa volt, néhány példát említek, olyanokat, amelyek kapcsolódnak matematikai műveihez. Ugyanis műszavainak bő tárházai a magyar nyelvű tankönyvei, közöttük főleg az 1843-ban megjelent terjedelmes Aritmetika. Az általa alkotott igen sok műszó közül az alábbiakban csak néhányat közlök, leszögezve, hogy meghonosodásuk esetén bizonyára nem lenne semmivel szegényebb vagy kevésbé kifejező mai szaknyelvünk. Érthetőség kedvéért a következőkben a Bolyai által ajánlott szavakat kurzív betűkkel közlöm, ezután zárójelben szerepel a jelenlegi magyar megfelelőjük. Alapigazság, önigazság, alapok, önlátványi tét (axióma), alsó, felső (Maróthinál: törtalsó, törtfelső = számláló, nevező), állítmány (tétel), csup (csonkakúp, valószínűleg a csupor szóból), egyközi (párhuzamos), kígyózol (inflexiós pontot tartalmazó görbe szakasz), közelítő, távozó (konvergens, divergens), negyedszög (derékszög), ok-adás (bizonyítás), szakadatlan görbe (folytonos görbe), szinte-érő (aszimptota), űr, űrtan (tér, geometria), vízfektű (vízszintes) stb. Bolyai Farkas szemléletes és nyelvészetileg is elfogadható műszavai közül egy sem honosodott meg szaknyelvünkben. Ennek az a magyarázata, hogy könyveinek olvasottsága alig terjedt túl Marosvásárhely határain és így hatásuk nyelvújítási szempontból jóval jelentéktelenebb volt, mint például a Pesten vagy a Debrecenben kiadott magyar nyelvű matematikakönyveké. Hasonló módon kell értékelnünk a Bolyai Farkas által bevezetett matematikai szimbólumok jelentőségét is. Új matematikai jelek bevezetését főleg az új matematikai fogalmak teszik célszerűvé, és a rövidségre való törekvés indokolja. Alakjukban logikai megfontolásokat alig kereshetünk, a nyomdai előállíthatóság szokott a döntő szempont lenni. Bolyai Farkas számos új matematikai fogalmat definiált, ezekre rövidség kedvéért sűrűn alkalmazott szimbólumokat, általában olyanokat, amelyek gravírozását a kollégiumi nyomda fölszereltsége lehetővé tette. Tudjuk, hogy pesti nyomdákat is megkeresett e jelek kivésése érdekében, ott azonban ,,megcsinálhatatlanok”-nak látták azokat. Alkalmanként még olyan fogalma32
