Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 6. Matematikusok, az oktatás, a gépészet és a villamos vontatás alkotói, kiváló lisztvegyészek (Budapest, 1986)

Dr. Szénássy Barna: Bolyai Farkas

Physikai Társulat” állíttatott sírkövet. 1911. június 11-én a törvények által előírt módon a külön sírban nyugvó apát és fiút kihantolták és hamvaikat egymás mellé, közös sírban helyezték a marosvásárhelyi református temetőben (2. ábra).

*

III. Műszaki újításai

Mint említettük, a Székelyföld fiait jellemző „ezermesterség” Bolyai Farkasnak is tulajdona volt. Újszerű ötleteinek megvalósításában segítette a természettudományok minden ágában való jártassága, olvasottsága, matematikai képzettsége és logikus gondolkodása. De életútjának az alakulása is sokirányú tevékenységre kényszerítette. Egy helyen ezt írja: ,, . . . betegesen s az élet gondjaitól s sok más keresztektől elnyom ottan sokfelé oszlottam, egyre sem elég erővel...”

Műszaki újdonságainak széles skálája az anekdoták körébe sorolt eseményektől a komoly és ma is figyelembe veendő találmányokig terjed. Egyik életrajzírója például az anekdoták közt említi az alábbi történetet: egy, a kertjébe tévedt bivaly többször is tönkretette gondosan ápolt házatáját. Emiatt a fizikában jártas professzor haragra gerjedve azt a védekezési módot eszelte ki, hogy lesben állva „úgy megüttette” villamos árammal az állatot, hogy az a későbbiekben messziről elkerülte a Bolyai-portát. Még ezzel az eseménnyel kapcsolatban is fölvetődik a kérdés, hogy vajon a „betegeket elektrizáló” professzor valójában csak a szájhagyomány szerint találta ki a modem mezőgazdaság ezen jól ismert védekezési módját ? Adat szól arról is, hogy valamiféle vízkiemelő szerkezet ügyében forrásmunkákat kért Gausstól.* Még a fiát is oktatgatta gyakorlati kérdésekben, többek között például abban, hogy bizonyos megszorítások esetén milyen alakúnak kell lennie a szénaboglyának, hogy az esőnek kitett felület minimális legyen. Ebben az esetben — matematikai nyelven szólva — valamiféle izometri/cus probléma megoldásáról van szó. Az emlékeket, vagy ténybeli adatokat hosszan sorolhatnánk. Röviden abban kell öszszegeznünk műszaki tevékenységét, hogy ilyen téren is állandóan képezte magát, és készséges tanácsaival mindig segítségére volt a környék lakóinak.

*

Bolyai Farkas levélbeli (1802. szept. 11.) kérdésére és Gauss válaszára (1802. dee. 3.) vonatkozólag 1.: Briefwechsel zwischen C. F. Gauss und W. Bolyai. Leipzig, 1899. 43., ill. 46—47. o.

23