Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 6. Matematikusok, az oktatás, a gépészet és a villamos vontatás alkotói, kiváló lisztvegyészek (Budapest, 1986)
Dr. Terplán Zénó: Pattantyús-Ábrahám Imre
káról szóló cikksorozathoz a Gépipar hasábjain (13). A hozzászólás a következőképpen fejeződik be: „Apám szerint a jó mérnöknek elsősorban jellemesnek és megbízhatónak kell lennie, az intelligencia, tehetség és képzettség csak ez után következik. A becsületszó súlya és értéke nem függhet attól, hogy aki adja, az munkás, mérnök, beosztott vagy vezető.” II. Pattantyús-Ábrahám Imre életrajzának fontosabb adatai (i, 3, 8—ío) Született: Illaván 1891. augusztus 26-án. Elhunyt: Budapesten 1956. január 30-án. Apja: Dr. P.-Á. Márton orvos (1857—1931). Anyja: Pöschl Ilona (1864—1949) P. Ede Selmecbányái főiskolai tanár lánya. Bátyja: Dr. P.-Á. Géza (1885—1956), a BME tszv. egyetemi tanára, az MTA levelező tagja. Érettségizett: 1909. június 9-én a nagyszombati Érseki Katolikus Főgimnáziumban jeles minősítéssel (az érettségi bizonyítvány szerint az I. osztályt a trencséni Katolikus Főgimnáziumban végezte el.) Vaskohómémöki oklevelet 1917. március 12-én szerzett a Selmecbányái Bányászati és Erdészeti Főiskolán kitűnő minősítéssel. Abszolutóriumát már 1913- ban megszerezte, az akkori előírásoknak megfelelően azonban az oklevél megszerzéséhez üzemi gyakorlat kellett. Ezt a gölnicbányai állami szakiskola oktatójaként teljesítette, ahol 1913—18 között helyettes tanár, majd mint rendes tanár és műhelyfőnök dolgozott. Közben 1915—18 között katonai szolgálatot teljesített az északi harctéren, hadmérnöki beosztásban, út-, híd-és barakképítőként. 1917-ben a Koronás arany érdemkereszt katonai kitüntetésben részesült. Főhadnagyként szerelt le. 1919 január—április hónapjaiban a kassai állami felsőipariskola tanáraként a Fémtechnológia, Általános géptan, Rajz c. tantárgyakat tanította, továbbá gázmotorkezelői, elektromos szerelőipari és gépkezelői munkástovábbképző esti tanfolyamot tartott. 1919 áprilisában a Magyar Tanácsköztársaság Pénzügyi Népbiztossága a soproni Bányászati és Erdészeti Főiskola Fizika-Elektrotechnikai Tanszékre nevezte ki adjunktussá Boleman Géza professzor mellé. Az 1920/21-es tanévben helyettesítette Láng Károly professzort, és ellátta az I. sz. Géptani Tanszék vezetői teendőit, előadta az Általános géptan I—II c. tantárgy keretében a gépelemeket és a kalorikus gépeket, s ugyanakkor elektromos szerelői és gépkezelői esti munkástovábbképző tanfolyamokat is tartott. 1924-től főiskolai rendkívüli tanárként a Kohógéptani Tanszék vezetője, 1927-től főiskolai rendes tanár. A következő tantárgyakat tanította: Kohógép-228