Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 6. Matematikusok, az oktatás, a gépészet és a villamos vontatás alkotói, kiváló lisztvegyészek (Budapest, 1986)

Dr. Horváth Tibor - Góhér Mihály: Verebély László

5. ábra

A Bánhidai Erőmű a hűtőtó felől

„A Bánhidai Centrálé, amely ma az európai szakkörök bámulatának tárgya, elsősorban Verebély László érdeme.”

A magyar villamosenergia-gazdálkodásnak az az alapelve, hogy a gyengébb szeneket erőműben eltüzelve jó hatásfokkal hasznosíthatjuk és ezáltal más értékesebb fűtőanyagot takaríthatunk meg, ma is érvényes. A dunántúli villamosítási terv ennek az elvnek a megvalósítása volt, ebből kiindulva épült a Bánhidai Erőmű és kezdték el építeni később a Mátra vidéki Erőművet. Az országos kooperációs hálózat, amelynek gondolatát Verebély 1923-ban írta le először és később is mindig szorgalmazta, csak a felszabadulás után valósult meg. Az erőmű és a távvezeték megépítéséért az 1920-as évek első felében állandó agitációt folytatott és amikor nem ért célt, előharcosa volt az angol tőke bevonásának, ami végül eredményre vezetett. Az ebből eredő vitákban szinte egyedül harcolt és érvelt. Érvei mindig az országos érdekből indultak ki, és azt vették számításba, hogy az energiagondokat hogyan lehet a legcélszerűbben legyűrni. A műszaki-gazdasági szempontokon kívül azonban szélesebb összefüggésben is jól látta a problémákat és igyekezett mindent megtenni a megoldá-198