Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 6. Matematikusok, az oktatás, a gépészet és a villamos vontatás alkotói, kiváló lisztvegyészek (Budapest, 1986)
Dr. Horváth Tibor - Góhér Mihály: Verebély László
korolt. A gyárban végzett munkához azonban továbbképző tanfolyam is kapcsolódott és így mind gyakorlati, mind elméleti oldalról megismerhette a villamos gépek gyártásának műveleteit. A műhelyi munka után további két évig mint csoport vezető működött és közben részt vett a gyár által szervezett magasabb szintű továbbképzésben. Ennek befejezéseként 1909-ben vizsgát tett és ezzel megszerezte a 3. ábrán látható villamosmérnöki oklevelet. Ez abban az időben Amerikában villamosmérnöki tevékenységre jogosító oklevél volt, és mivel Európában akkor még nem adtak ki ilyen oklevelet, Verebélv volt az első európai okleveles villamosmérnök. Ezután rövid ideig még Pittsburgban dolgozott a Westinghouse gyár mérnöki tervező osztályán, ahol megszervezte a gépszámításokat ellenőrző csoportot és ennek első vezetője lett. Célját, az elektrotechnikai gyakorlati továbbképzést elérve azonban rövidesen visszatért Európába. Az 1910—1911 tanévet a Karlsruhei Műszaki Egyetem elektrotechnikai osztályán töltötte, ahol a világhírű Arnold professzor mellett tanársegédként dolgozott. Közben elvégezte az elektrotechnikai szakosztály két felső évfolyamát, ami akkor Európában az első egyetemi szintű elektrotechnikai képzés volt. A külföldi tapasztalatszerzés, illetve elméleti továbbképzés befejezésével 1911 őszén, mint sokoldalúan felkészült, széles látókörű villamosmérnök tért. haza Budapestre, hogy alkotó mérnöki tevékenységét megkezdje. II. A mérnöki munkát megtöri a világháború Verebély 1911-ben Budapesten a Ganz-féle Villamossági Rt. szolgálatába lépett, ahol először mint próbatermi mérnök, majd a próbaterem helyettes vezetője dolgozott. A gyár vezető mérnöke ebben az időben Bláthy Ottó Titusz volt. Az ő szabadalmai alapján készültek az akkor épülő Kelenföldi Erőmű első, 7,5 MVA teljesítőképességű, négypólusú generátorai és az erőmű más nagyobb gépei. A kezdő próbatermi mérnöknek a hazai és külföldi erőművekbe készülő gépek vizsgálata állandó feladatot nyújtott és a jól felkészült Ganz gyári mérnökök között hasznos ismereteket és gyakorlati tapasztalatokat gyűjtött. Ebben az időben jött létre Kandó Kálmánnal az a kapcsolat, ami a későbbi együttműködésük során oly gyümölcsözővé lett. Kandó 1905-től nem tartozott a Ganz Gyár kötelékébe, hanem a sikeres olaszországi vasút villamosít ás folytatása céljából a Vado Ligureban létesített Societa Italiana Westinghouse villamosmozdonv-gyárat vezette. Mivel Verebély is a Westinghouse gyárakban szerzett villamosmérnöki gyakorlatot és oklevelet, ismerte a Ganz Gyár gyártmányait és foglalkozott villamos forgógépek tervezésével, Kandó meghívta Olaszországba és 1913-ban Vado Ligureba költözött. A mozdonygyárban a számítási és tervezési irodát vezette és így részt vett az 1910-ben pályára került híres ,,cinquanta” ötcsatlós nehéz tehervonati mozdony gyártásának fejlesztésében. A Vado Ligureban töltött másfél 187
