Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 6. Matematikusok, az oktatás, a gépészet és a villamos vontatás alkotói, kiváló lisztvegyészek (Budapest, 1986)
Dr. Horváth Tibor - Góhér Mihály: Verebély László
Verebély László az országos villamos energiaellátás és az 50 'perióduséi nagyvasúti villamosítás megvalósítója, a villamosművek, a nagyfeszültségű technika és a villamos vasutak úttörő egyetemi tanára A Budapesti Műszaki Egyetemen csaknem 30 évig oktató Verebély professzor munkásságának eredménye nem találmányokban vagy új gyártmányokban testesül meg, hanem azoknak a mérnököknek a munkájában, akikkel sikerült megszerettetnie az elektrotechnikát és akik a kapott ismereteket a magyar villamosipar felszabadulás utáni fejlődésekor kamatoztatták. Egyetemi tanári működésén kívül mint iparszervező elsősorban az országos villamosenergia-gazdálkodás alapjainak megteremtésével, a Bánhidán épült első országos állami erőmű és az első 110 kV-os távvezeték létesítésének megszervezésével és irányításával, valamint a budapest-hegyeshalmi vasútvillamosítás befejezésével alkotott maradandót. I. A felkészülés évei Verebély László 1883. augusztus 27-én született Budapesten. Édesanyja Pscherer Ida, édesapja dr. Verebély László, a Budapesti Tudományegyetemen az orvosi karon, mint a sebészet címzetes rendkívüli egyetemi tanára működött Két testvére volt, dr. Verebély Tibor sebészprofesszor és Pékár Imréné Verebély Margit. Középiskolai tanulmányait a Budapesti Kegyestanítórendi Gimnáziumban végezte és 1901-ben jeles eredménnyel érettségizett. Az ezt követő kötelező egyéves szolgálat után tartalékos hadnaggyá nevezték ki. 1902-ben beiratkozott a budapesti József Műegyetem gépészmérnöki osztályára, ahol 1906-ban kitüntetéses gépészmérnöki oklevelet szerzett. Abban a családban, ahol apja és nála nyolc évvel idősebb bátyja a sebészorvosi működésükkel értek el sikereket, a fiatal Verebély László érdeklődése korán másfelé fordult. Már középiskolás korában a természettudományok, nevezetesen a csillagászat kötötték le. Megfigyelő műszere egy 105 mm átmérőjű, Newton-rendszerű távcső volt, ami jelenleg az Országos Műszaki Múzeum tulajdona. Ezzel a mai amatőr csillagászok műszereivel összehasonlítva is szép 183
