Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 6. Matematikusok, az oktatás, a gépészet és a villamos vontatás alkotói, kiváló lisztvegyészek (Budapest, 1986)
Dr. Szénássy Barna: Bolyai Farkas
képzettségét és filozófiai ismereteit elsősorban a kolozsvári kollégiumnak köszönhette. Név szerint ismerjük tanárait: bizonyos, hogy a matematikai tudományos kutatásra szükséges elindításhoz nem voltak eléggé fölkészültek, de a kritikai szellemet és mindennek a mélyébe tekintő filozófiai alapokat színvonalasan oktatták. A mentorságnak Farkas számára még egy — egész életére kiható — fontos eseménye az volt, hogy a Kemény család anyagi támogatásával tanítványa kíséretében, az akkori idők szokása szerint, külföldi tanulmányútra indulhatott 1795 őszén. Egy félévet Jénában töltöttek, ahol mindketten szorgalmasan látogatták az ottani egyetem humán és reál tárgyú előadásait, sőt — Brassai Sámuel szerint — ,,szerencséjük volt Schillert személyesen is tisztelni”. De matematikai szempontból sem volt eredménytelen Farkas számára a Jénában töltött néhány hónap. Ugyanis a ,,Saale mellett sétálgatva” kezdett töprengeni a matematika alapjain, és itt született meg egy terjedelmesebb könyv megírásának a gondolata. A kétkötetes, latin nyelvű Tentamen azonban több mint három évtized múltán látott csak napvilágot. Amíg Jéna a tervezgetések és az előadások hallgatásának volt az ideje, addig az utána következő állomáson, Göttingenben már arra is alkalma nyílott Bolyai Farkasnak (U ábra), hogy komolyabban elmélyedjen a matematika egyes nyitott kérdéseinek tanulmányozásában. Itt mindketten beiratkoztak az egyetemre is, de Farkas számára sokkal jelentősebb volt az, hogy egy fiatalokból álló olyan társaság fogadta körébe, amelynek tagjait hasonló matematikai gondolatok foglalkoztatták. Közülük C. F. Gauss (1777—1855), a tudománytörténetben a ,,Göttingeni Kolosszus” rangjára emelt sokoldalú tudós különösképp meghitt baráti kapcsolatot talált a hasonló gondolkodású Farkassal. A matematika és a filozófia terén vallott nézeteiket hosszú sétákon fejtegették. Bizonyos, hogy e beszélgetések kezdetben mindkettőjük számára komoly haszonnal jártak. Az elválásuk után megindult — előbb gyakori, az idők folyamán azonban erősen megritkult — levélváltásuk már többet jelentett a tudományos világtól elszakadt Bolyai Farkasnak, mint a sikert sikerre halmozó Gauss életében. 1798-ban Gauss visszatért szülei otthonába, Braunschweigba, rá egy évre Bolyai Farkas is elindult szűkebb hazája, Erdély felé. De a Göttingenben töltött évekre szinte nosztalgikusan emlékezett vissza egész életén át. Ezen nem is csodálkozhatunk: ugyanis ez a város volt életének egyetlen állomása, ahol eredeti, merész matematikai és filozófiai gondolatait olyanokkal vitathatta meg, akik azokat megértették és értékelték. Hazatérte után néhány hónapot Bolyán töltött, akkor már özvegy édesapja házában. A falu lehangoló légköre azonban nyomasztólag hatott rá, tudományszomját nem tudta kielégíteni, és ezért újra mentorságot vállalt, Kolozsvárott a nagyon kiterjedt Kemény család egy fiúgyermekének nevelését végezte. Az elmésen csevegő, nagy műveltségű és jó megjelenésű ifjú idők folyamán a kolozsvári társasági élet egyik kedvence lett. Ilyen módon ismerkedett meg 15
