Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 6. Matematikusok, az oktatás, a gépészet és a villamos vontatás alkotói, kiváló lisztvegyészek (Budapest, 1986)

Fonó Albert: Életem és működésem (Önvallomás egy gazdag életpályáról)

Havre-ban felvázoltam, de idősebb kartársaim kedvezőtlen bírálata alapján avval tovább nem foglalkoztam. Ma ez világviszonylatban nagyban terjedő megoldás. Büchi egy évvel később jelentette be a találmányt, de azt több mint 15 évvel később kezdték alkalmazni, amikor már neki sem volt szabadalmi védelme. A szabadalom túl korai bejelentését elkerülni, a bejelentés helyes időpontját megtalálni biztonsággal nem lehet. Még akkor sem, ha a gazdasági szükségességet helyesen becsüljük. Azt nem lehet kitalálni, hogy ugyanannak a feladatnak a megoldásán nem dolgoznak-e mások is ugyanakkor. A feladatok szükségképpen sokhelyütt egyidejűleg tűnnek fel. A műszaki fejlődést az egész világon követik, és ebből adódnak a feladatok, amelyeket általában sokan látnak egyidejűleg. Valószínű, hogy hasonló megoldásra többen gondolnak, és mások is szabadalommal akarják védeni megoldásukat még akkor is, ha az értékesítés szempontjából kissé túl korainak látszik. A bejelentéssel tehát vállalni kell annak a kockázatát, hogy az túl korai.

A megoldás szabadalmi védelmét jó fogalmazással kell biztosítani. Egyrészt védeni kell a szabadalom tárgyát attól, hogy azt kisebb módosításokkal ki lehessen játszani, másrészt a lehetőség szerint biztosítani kell azt is, hogy ha a találmány tárgya a gyakorlati tapasztalatok kapcsán esetleg némileg módosul, a védettség akkor is megmaradjon.

Ha sikerül időszerű, jó találmányt megfelelően szabadalommal megvédeni, akkor kezdődik az értékesítés kereskedelmi gyakorlatot igénylő feladata. Minél nagyobb az üzleti jelentősége valamely találmánynak, annál nagyobb üzleti tudás kell az értékesítéséhez, mert annál nagyobb anyagi érdekek érvényesülnek, és az üzleti életben olyan eszközök állnak rendelkezésre, amelyeket műszaki emberek ritkán ismernek vagy ritkán hajlandók azokkal élni. Példa erre a fékszabályozó szabadalmam értékesítése is, amelyről megemlékeztem.

Sikeres alkotómunka előfeltétele azon túl, hogy az olyan alkotásra vonatkozik, amelyre szükség van, és amelynek megfelelő műszaki megoldásában feltétlenül bízni lehet. Szükséges az alkotó személynek erős hite a sikerben, meggyőződése, hogy a feladat megoldására képes, és megszállottja a cél elérésének. Az alkotás mindenkor nehézségek sorozatának legyőzését kívánja, visszarettenés, csalódottság, elkedvetlenedésre bőven van ok. Csak az boldogulhat, aki ilyen akadályokat nem ismer. Az alkotónak mindenkor meggyőződve kell lennie arról, hogy amit csinál, vagy amit csinált, azt a legjobban csinálta, és ha egy lépés eredménye kedvezőtlen, akkor képes arra, hogy a hibát objektiven megkeresse, és annak kiküszöbölését biztosítsa. A nagy alkotók szívóssága, rámenős intézkedéseinek sorozata igazolja, hogy mennyire szükségesek ezek az egyéni tulajdonságok a siker érdekében. Ford, amikor elhatározta, hogy motorkocsit fog gyártani, akkor nemcsak teljes energiájával készítette kis műhelyében az első kocsit, hanem pénzzé tette összes vagyonát — ehhez kitermelt egy kis erdőt —, hogy megvalósíthassa elgondolását. Nem gondolt balsiker lehetőségére, amely esetben mindenét elveszítette volna. Blériot is kockáztatta életét, amikor gépével átrepült a csatornán.

168