Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 6. Matematikusok, az oktatás, a gépészet és a villamos vontatás alkotói, kiváló lisztvegyészek (Budapest, 1986)
Fonó Albert: Életem és működésem (Önvallomás egy gazdag életpályáról)
összefoglaltam ,.Az országos villamosítási ankétsorozat eredményeinek összefoglalása és a felmerült javaslatok tárgyalása” cím alatt [18]. 1947-ben hárman kaptunk megbízást a bereg-böszörményi szénsav és metán keverékből álló földgáz hasznosításának tanulmányozására. Két társam vegyész volt, és más irányban foglalkozott a kérdéssel, mint én. Én javaslatomban a forrás nyomását hasznosítva lehűtöttem a földgázt a szénsav cseppfolyósításáig olyan módon, hogy a cseppfolyós szénsavgáz egy részének az elpárolgásával hűtöttem az érkező gázkeveréket, míg a maradék cseppfolyós szénsavat palackoztam eladásra. Ilyen módon egy mozgó alkatrész nélküli berendezést kaptam, amelybe belép a gázkeverék és erősen lecsökkent, de továbbításra még alkalmas nyomással a CH4 továbbáramlik a távvezetékbe. Az alant tárgyalt eljárást szabadalomra bejelentettem. A megbízó egy a Szovjetunióból idekerült mérnök volt, aki akkor a földgázügyeket intézte, más beállítottságú volt, mint mi, és a munkánk befejezte után fejenkint 100 Ft tisztelet díjat adott át borítékban. Ennek több mint százszorosát igényeltük a munkáért, de nem kaptunk többet. Rö%riddel később tönkrement ez a gázfúrás, és a gáz megrepedt talajon áramlott a szabadba. Evvel évekig megszűnt aktuális lenni a kérdés. Mostanában vannak rendesen csövezett fúrások, és ismét akarnak foglalkozni a kérdéssel. Az eljárást ismertettem az Energia Világkonferencia ülásén Bécsben 1956- ban [30], amelynek jele és címe, Abt. E.; Bericht 112 E/IX „Anreicherung eines mit grossem Quellendruck anfallenden, aus Methan und Kohlendioxid bestehenden Erdgas in einer kompressorlosen Anlage.” A tanulmányban javasolt eljárással metán- és szénsavból álló földgáz metántartalmát — ha a földgáz nagy forrásnyomással áll rendelkezésre — fel lehet fokozni, és az eltávolított szénsa v egy részét palackozásra alkalmas folyós állapotban meg lehet nyerni mozgó alkatrész nélküli berendezésben. Az eljárás a nedvességtartalom eltávolítása után a gáz forrásnyomását a távvezeték elején szükséges nyomásra lefojtva, csökkenti a gáz hőmérsékletét. A hideg gázzal hűtve lekondenzálja a nyersgázból a szénsav egy részét, ezenkívül a gáztömeg hűtésénél lecsapódott szénsavat részben ismét elpárologtatva és a környezet hőmérsékletéig fojtáson keresztül leexpandáltatva hűti le utolsó fokon a földgázt, amely szemben áramolva a nyersgázzal és közel a kezdeti hőmérsékletig felmelegedve, még elegendő nyomással érkezik a metánban feldúsított gázt továbbító vezetékbe. Amidőn ezt a tanulmányt elküldtem a bécsi Energia Világkonferenciát rendező bizottsághoz, felhívták a figyelmemet egy akkortájt megjelent közleményre, amely metán—szénsav keverék kimért állapotjellemzőit tartalmazta, és amely mérési eredmények némileg eltérnek attól az elméleti összefüggéstől, amit én kiindulásul elfogadtam, nevezetesen én feltételeztem, hogy adott hőmérsékleten és az alkotó elemek parciálnvomásánál a keverék komponensei úgy viselkednek, mintha azonos hőmérsékleten és a parciális nyomással azonos nyomáson volnának jelen. A mérési eredmények azt adták, hogy a metán egy 159
