Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 6. Matematikusok, az oktatás, a gépészet és a villamos vontatás alkotói, kiváló lisztvegyészek (Budapest, 1986)
Fonó Albert: Életem és működésem (Önvallomás egy gazdag életpályáról)
szállítás meglepetésszerűen csak kis törtrésze volt a számítottnak. Valószínű, hogy a víz felszíne hullámos volt, ami által rövidzárlatban visszaáramlott a sűrített levegő egy része a kisebb nyomású szomszédos csatomarész felé. A kísérletet feladtam. 1928-ban megbízott az Első Magyar Papíripari Rt az Erdélyben lévő zernesti papírgyára energiaellátása megjavításával. Közölték, hogy a gyár gépének főtengelye hajtására rendeltek egy aszinkronmotort és egy ugyanerre a tengelyre dolgozó tandem gőzgépet, közbenső túlhevítéssel. A gőzgéphez egy kazánt kellett még rendelni. A gyár energiaszolgáltatását normálisan egy vízerőmű látja el, de vízhiány idején áramhiány szokott lenni, azért kellett gőzgépet is rendelni. A gyár egyéb hajtásaihoz is az áramot a vízerőmű szolgáltatta, amikor volt elég víz. Az áramhiány időnként olyan nagymérvű volt, hogy egy külön váltakozó áramú generátort is kellene beszerezni, amelyet a gőzgép még el tudna hajtani. A kazánházat előre megépítették, amikor volt erre pénzfeleslegük. A feladatot úgy oldottam meg megfelelő kazán beszerzésén kívül, hogy a gőzgép tengelyén lévő aszinkron gépet használtam generátornak, és gerjesztésre elősiető áramot vettem a vízerőműtől, amelyet a gőzgép paraleljáratásával tehermentesítettem. Ezt a megoldást kellett választani a lehetőségeket figyelembe véve azontúl, hogy egy külön generátor elhelyezése és hajtása nehezen lett volna megoldható, viszont az adott — bár más célra szánt — berendezéssel a feladatot teljesen meg lehetett oldani. A vízerőműnél lévő szinkrongenerátorok, még nagy szárazság idején is működhetnek mind szinkronkompenzátorok, és evvel lehetővé teszik a gőzgéppel hajtott aszinkronmotornak generátor gyanánt való járatását. Emellett az eredeti terv szerint, ha kevés energia hiányzik, akkor az aszinkronmotor a gőzgéppel párhuzamosan hajtja a tengelyt, és ellátja az energiaszolgáltatást . Az első üzembe helyezésnél azt kellett ellenőrizni, hogy az aszinkron gép fordulatszáma elég közel van-e a szinkronizmushoz, hogy az a villamos hálózatra közvetlenül rákapcsolható legyen. Ennek megállapítására a hálózatra kapcsolt Glimm-lámpával megvilágítottam egy a tengelyvégre ragasztott papírtárcsát, amelybe a pólusoknak megfelelően fekete szegmenseik voltak festve fehér alapon. A lámpa megvilágítása mellett ez a kép szinkronizmusnál megállt. A Glimm-lámpát előtét-ellenállással olyan feszültséggel kellett táplálni, hogy csak olyankor villanjon fel, amikor a váltakozó feszültség a legnagyobb érték környékén van, hogy a sztroboszkópikus kép élesen jelentkezzék. Az előre megépített kazánházat természetesen meg kellett foltozni a kazán méreteinek megfelelően. Pakuratüzelést választottunk gazdasági okokból. Jó hatásfoknak megfelelően nagy tüzelőtér-hőmérséklet megviselte a tűztér samottburkolatát. A samott-tégla minőségellenőrzésére sugárzást mérő pirométert használtunk, és azt egy Egyesült Izzó izzólámpa szálsugárzásával hitelesítettük. A hitelesítési adatokat az Izzó-gyár laboratóriumától megszereztük. 153
