Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 6. Matematikusok, az oktatás, a gépészet és a villamos vontatás alkotói, kiváló lisztvegyészek (Budapest, 1986)

Fonó Albert: Életem és működésem (Önvallomás egy gazdag életpályáról)

visszanyomó szivattyú munkafogyasztása nem lényegesen nagyobb a tápszivattyúénál.

Néha sikerült egészen primitív intézkedésekkel bajokat megszüntetni. A Ktlatinus Rt. Rudolf téri háztömbjének — amelyik most átépítés után Belügyminisztérium lett — központi fűtése túl sok szenet fogyasztott. Megállapítottam, hogy túl sok levegő megy a tűztéren át, sok szén ég el, és forró füstgáz távozik a kéményen, és nincs szabályozó elem a levegő-, ill. a füstgázáramlás fojtására. Ezen kívül egy elektromotorral hajtott lengő kilincs egy kilincskereket mozgatva továbbítja állandó sebességgel a láncrostélyt, amely a szenet adagolja és égés közben továbbítja. A kiszolgáló fűtő a rostély alól előkaparta és kiszállította a hamut és salakot. Két intézkedéssel szüntettem meg a hibát:

1. visszatolattam a hamut a rostély alá, és evvel fojtottam a levegőbelépést;

2. egy szál spárgával egy födémtartó gerendához felkötöttem a rostélyláncot továbbító kilincset, hogy egy kilengésre két kilincs helyett csak eggyel toljon tovább, tehát, hogy a rostély fele sebességgel járjon.

1926-ban siklóhajó gondolatával és megoldásával foglalkoztam. Szárnyas hajó, hydrofoil ennek a mai neve.

Hajók haladását gátló áramlási ellenállása függ a terhelésének megfelelő bemerülés mélysége mellett a hajótest alakjától és a haladási sebességétől. Repülőgép szárnyának az áramlási ellenállása vízszintes repülésnél arányos a felhajtó erővel, tehát a súly terheléssel. Nagyobb sebességnél a nagyobb áramlási ellenállással együtt nagyobb súlyterhelés mellett van egyensúlyi állapot. Vízi jármű sebességét akartam megnövelni. Arra gondoltam, hogy a hajótestet a repülőgépszárnyakhoz hasonló szerkezetű, víz alatti hordfelületekkel szerelem fel, hogy azok növekvő haladási sebességnél kiemeljék a hajótestet a vízből, és evvel csökkentsék a haladási ellenállást. Első kísérletként egy ismert repülőgépszárnyprofilt átszámítottam a Reynolds-számok alapján levegőről vízre. Elkészítettem egy próbadarabot evvel a profillal fából, és megfelelően felszerelve megmértem a felhajtóerőt különböző sebességnél. A kísérleti berendezést a 6. ábra mutatja.

Akkori kedves munkatársam, Holzer Hugó ül egy motorcsónakban, amelyre egy mérlegkaron egy vízben lévő hordfelületelem van szerelve, és a felhajtóerő a mérlegkaron lévő súllyal volt mérhető egyidejű sebességméréssel. A mérések a számításokat igazolták.

Ezután 1926-ban, amikor már tudtam a profil lécét méretezni, olyan megoldást kerestem, amelynél a sebesség növekedésénél az egész szerkezet, tehát a csónak vagy hajó és a felhajtóerőt biztosító profilléc annyira kiemelkedik a vízből, hogy a vízben maradt lécdarab felhajtóereje legyen egyenlő a súllyal. Ennek a feladatnak a megoldására olyan alakú profillécet választottam, hogy a felhajtóerő eredője minden állásban felfüggesztve tartsa a terhet, amely ezáltal stabilisán siklik a víz fölött.

A kísérleteket a Dunán 1926-ban végeztem (7. ábra). Sikerült evvel olyan vízi járművet szerkeszteni, amely állandó víz fölötti vontatásnál a sebességtől

146